A második világháború akkor és most


1939. október 6. péntek - Hitler békeajánlata

2014. október 06.

Adolf Hitler békeajánlatot tesz

 

A Reichstagban tartott beszédében Adolf Hitler kijelenti, hogy nem áll szándékában háborúban állni Franciaországgal, Angliával és a Brit Nemzetközösség tagállamaival, és hogy nem éri meg német, angol és francia katonák vérét hullatni Lengyelországért, amit csak a Versailles-i Békeszerződés hozott létre igazságtalanul.

Ezért javasolja a háborús felek részvételével egy konferencia megtartását a békekötés érdekében.

459px-Bundesarchiv_Bild_183-E11354,_Berlin,_Reichstagssitzung,_Rede_Adolf_Hitler.jpgAdolf Hitler a Reichstagban megteszi békeajánlatát

Édouard Daladier francia miniszterelnök másnap, Neville Chamberlain brit miniszterelnök pedig 1939. október 12-én utasítja el Hitler ajánlatát.

Erre válaszul Hitler október 13-án bejelenti, hogy Anglia és Franciaország az aki háborút akar, mivel elutasították a béketárgylásokat, így ezek után semmilyen felelősség nem terheli majd a Német Birodalmat, ha a német-francia határon összetűzések törnek ki.

 

1939. szeptember 2. szombat - Ultimátum a Német Birodalomnak

Nagy-Britannia és Franciaország 12 órás ultimátumot ad a Német Birodalomnak

 

Miközben a német haderő három irányból megállíthatatlanul tör előre Lengyelországban, Neville Chamberlain brit, és Édouard Daladier francia miniszterelnök ultimátumban szóltja fel Adolf Hitlert, hogy azonnali hatállyal fejezze be a Lengyelország elleni támadó hadműveletet és vonja vissza a német haderőt, ellenkező esetben Nagy-Britannia és Franciaország a Lengyelországgal kötött együttműködési megállapodás értelmében hadba fog lépni a Német Birodalommal. Minderre 12 órás határidőt szabnak, ami másnap reggel fog lejárni.

Fall_Weiss_1939_09_Pz_I_Ausf_A.jpgNémet Panzer I Ausf. A páncélosok egy lengyel településen

Hitler igyekszik elkerülni, hogy idő előtt hadba lépjen a két országgal, mert tart a kétfrontos háborútól, mivel hadereje nagy része a lengyel hadjáratban vesz részt, így a nyugati határon csak mérsékelt erők védik a Birodalmat, amik nem biztos, hogy meg tudnának állítani egy azonnali brit-francia támadást. Ebben az esetben valószínűleg nem maradna más lehetősége, mint a visszavonulás Lengyelországból, de legalábbis jelentős erőket kellene átcsoportosítania, amivel a lengyel hadjárat sikerét veszélyeztetné.

Tovább

1939. augusztus 27. vasárnap - A hivatalos programok elmaradnak

Elmarad a Békemenet

 

A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, az NSDAP bejelenti, hogy elmarad az 1939. szeptember 2-től 11-ig megrendezni kívánt 11. nürnbergi pártgyűlés, amit a béke megőrzésének jelszavával szerveztek (Reichsparteitag des Friedens - Birodalmi Pártgyűlés a Békéért).

Reichsparteitag-1939_02_1.jpgAz 1939-es pártgyűlés hivatalos plakátja

Az NSDAP első pártgyűlését 1923-ban Münchenben tartja, majd szeptember 1-én egy Német Gyűlést Nürnbergben.

A második pártgyűlést, az Újraalapító Kongresszust 1926. július 4-én Weimarban, a müncheni sörpuccs és Adolf Hitler börtönből való kiszabadulása után tartják.

A harmadikat, Az Ébredés Napját 1927. augusztus 20-án, amikor elkészül a párt első propagandafilmje az Eine Symphonie des Kampfwillens (A Harciasság Szimfóniája) is.

reichsparteitag_1939_kituzo_sajto.jpgAz 1939-es pártgyűlés sajtókitűzője

Egy év kihagyás után 1929. augusztus 2-án tartják a negyediket, A Higgadtság Napját, amikor a Der Nürnberger Parteitag der NSDAP (Az NSDAP Nürnbergi Pártgyűlése) című filmet is elkészítik.

Majd három év szünet következik 1933-ig, amikor az ötödik pártgyűlést tartják Nürnbergben augusztus 30-tól szeptember 3-ig. Ez a Reichsparteitag des Sieges (Birodalmi Pártgyűlés a Győzelemért) nevet viseli. Erről forgatja Leni Riefenstahl a Der Sieg des Glaubens (A Hit Győzelme) című filmjét, amit a Hosszú Kések Éjszakája után maga a párt tilt be, mert abban még pozitív színben tűnnek fel az utána eltávolított SA vezetők.

Tovább

1939. augusztus 26. szombat - Német csapatok támadják meg Lengyelországot

Német katonai egységek támadják meg Lengyelországot

 

Egyes német katonai alakulatok átlépik a lengyel határt és megkezdik az ország elleni támadó hadműveleteket, mivel kommunikációs nehézségek miatt nem jutott el hozzájuk Adolf Hitler előző esti parancsa, ami szerint a támadás időpontját 1939. szeptember 1-re módosította. Néhány órás harc után leállítják a támadást és visszavonják őket. A lengyelek nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget az eseménynek, mivel az elmúlt napokban számos német provokatív akció történt és ezt is annak tulajdonítják.

Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter jegyzékben közli a brit nagykövettel, Sir Neville Hendersonnal a német kormány feltételeit, amik a békét garantálhatnák. Ezek szerint Danzig Szabad Városának vissza kell kerülnie a Német Birodalomhoz, népszavazást kell tartani a lengyel folyosó kérdésében és német-lengyel lakosságcserét kell végrehajtani. Az angolok ezeket fair feltételeknek tartják és Józef Lipski lengyel nagykövet is találkozik Ribbentroppal. Lipski közli vele, hogy nincs felhatalmazása ezek elfogadására. Ezután a németek kijelentik, hogy a lengyelek nem fogadták el a tisztességes feltételeiket.

Hitler előző napi üzenetére válaszul Mussolini politikai és gazdasági támogatásáról biztosítja a Német Birodalmat a Lengyelország elleni háború esetére, de katonai segítséget még nem tud nyújtani, mert arra az olasz hadsereg még nem képes.

Édouard Daladier francia miniszterelnök üzenetben közli Hitlerrel, hogy amennyiben háborút indít Lengyelország ellen, Franciaország kész hadba szállni a lengyelek oldalán.

A német haditengerészet, a Kriegsmarine minden német kereskedelmi hajónak utasításba adja, hogy haladéktalanul kössenek ki a helyzetükhöz legközelebbi német kikötőben.