A második világháború akkor és most


A finn horogkereszt

2015. február 14.

A horogkereszt alkalmazása és története a finn haderőnél

 

A szvasztika vagy horogkereszt egyike a legősibb szimbólumoknak. Az ókortól kezdve számos népcsoport, kultúra, vallás használta és használja a mai napig is, konkrét jelentése és ábrázolási formája is ezektől függ. Szimbolizálhatja a szerencsét, a Napot, a négy fejű és négy karú indiai teremtő istent Brahmát, valamint az élet és a halál körforgását a szanszárát. Vallási vagy díszítő motívumként már az ókorban használták többek között a görögök, a kelták és az etruszkok is. Keleten a vallásoknak, a hinduizmusnak, a buddhizmusnak és a dzsainizmusnak köszönhetően terjedt el. A hinduizmusban például a legszentebb nem szótagot ábrázoló jelkép a jobbra tört szárú szvasztika, ami a négy életcélt és a szerencsét jelenti, míg a balra tört szárú a szerencsétlenséget és a romlást. Általánosságban pozitív jelentést hordoz, a szanszkrit szvasztika szó jelentése is szerencsés/kedvező dolog/jel.

svastika_finnland_001.pngA finn repülőgépek felségjelzése 1918-tól 1944-ig

A modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások teszik ismertté, és az 1880-1920-as években mint a jó szerencse szimbóluma terjed el. A korai pilóták is szívesen használják pozitív jelentése miatt. Finnország ekkor még az Orosz Birodalom része mint Finn Nagyhercegség. Az 1917-es bolsevik forradalom keltette zűrzavart kihasználva a finn szenátus 1917. december 6-án viszont kikiáltja az ország függetlenségét, ami után a baloldali punaisetek "vörösök" és a polgári valkoisetek "fehérek" közötti rövid, 1918. január 27-től május 15-ig zajló polgárháború tör ki, ami végül a "fehérek" győzelmével zárul.. A "vörös" haderőt az új orosz bolsevik vezetés támogatja és rendelkeznek néhány repülőgéppel is, amiket orosz pilóták repülnek. A "fehérek" a svédektől kérnek katonai segítséget, de elutasítják kérésüket. Svéd magánszemélyek viszont támogatják őket, többek között Eric von Rosen gróf, aki egy Thulin Typ D vadászrepülőgépet adományoz nekik, ami 1918. március 6-án érkezik meg Finnországba. A repülőgép egy másik adomány gép után a "fehérek" második repülőgépe lesz, valamint az új finn légierő első harci repülőgépe. A báró a repülőgépre felfesti saját jó szerencse szimbólumát egy kék horogkeresztet, ami hivatalosan 1918. március 18-án lesz a finn repülőgépek felségjelzése.

Tovább

A szovjet-finn téli háború kirobbanásának előzményei

Finnország nem enged a területi követeléseknek, ezért a Szovjetunió háborút indít ellene

 

Finnország 1154-től  a Svéd Királyság része volt 1809. március 29-ig, amikor I. Sándor orosz cár elfoglalta és az Orosz Birodalomhoz csatolta a területet, mint Finn Nagyhercegség. A jelentős autonómiával rendelkező nagyhercegség az ütközőállam szerepét volt hivatott betölteni a nagy ellenség svédekkel szemben. Az 1917-es bolsevik forradalom keltette zűrzavart kihasználva a finn szenátus 1917. december 6-án kikiáltja az ország függetlenségét. A baloldali punaisetek "vörösök" és a polgári valkoisetek "fehérek" közötti rövid, 1918. január 27 és május 15 között lezajlott, és a "fehérek" győzelmével zárult polgárháború után megkezdődik az új rend kialakítása az országban.

Alexander_I_of_Russia_by_F.Kruger_(1837,_Hermitage).jpgI. Sándor orosz cár és finn nagyherceg

Szovjet Oroszországgal 1920. október 14-én köti meg a tartui egyezményt Finnország, amiben az 1809-es állapotoknak megfelelően határozzák meg a két ország közötti határvonalat, majd már a Szovjetunióval köt megnemtámadási szerződést 1932-ben. A finn kormány szövetségeseket a skandináv államok között próbál találni és sikerül is szoros kapcsolatot kiépíteniük Svédországgal, és még Észtországgal is kötnek titkos katonai megállapodást.

finn_nagyhercegseg.jpgA Finn Nagyhercegség egy 1900-as orosz térképen, ezeket a határokat fogadják el 1920-ban a tartui egyezményben

A Sztálin irányította Szovjetunió külpolitikájában az 1930-as évek végén jelenik meg az a szándék, hogy a már megerősödött kommunista állam szeretné visszaszerezni az Orosz Birodalom elvesztett részeit, így Finnországot is, ami kapcsán van még egy hangsúlyos indokuk, az hogy Leningrád túl közel van a finn határhoz, és ezt veszélyesnek tartják. Az első szovjet próbálkozás 1938. áprilisában történik, amikor Borisz Jartszev NKVD ügynök közli Aimo Cajender finn miniszterelnökkel és Rudolf Holsti külügyminiszterrel, hogy a Szovjetunió nem bízik a Német Birodalomban és valószínűleg háború tör majd ki a két ország között, ezért szeretnék, ha a Vörös Hadsereg időben felkészülhetne, és ezt segítendő Finnország átadna vagy bérbe adna egyes szigeteket a Finn-öbölben a Szovjetuniónak. A finnek ezt elutasítják és közlik, hogy egy eljövendő konfliktusban semlegesek kívánnak maradni.

Tovább