A második világháború akkor és most


A pearl harbori csata képekben elmesélve

2016. december 07.

1941. december 7.

 

75 éve támadták meg a Japán Birodalmi Haditengerészet harcigépei az Egyesült Államok pearl harbori haditengerészeti- és légibázisát. Az azon a napon történteket most eredeti archív fotók segítségével idézzük fel.
Az Iszoroku Jamamoto admirális vezette 6 repülőgéphordozóból és további 50 hadihajóból álló csapásmérő erő 1941. november 26-án hagyta el Japánt és kezdte meg útját a legnagyobb titokban. A repülőgéphordozók összesen 408 harcigépet szállítottak, ami közül 360-al tervezték végrehajtani a támadást az amerikai haditengerészet csendes-óceáni támaszpontja ellen. 

623px-isoroku_yamamoto.jpgIszoroku Jamamoto admirális

akagi.jpgAz egyike a hat japán repülőgéphordozónak, az Akagi

A csapásmérő flotta 1941. december 7-én hajnalban érte el a pearl harbori amerikai haditengerészeti bázis körzetét. Az első hullámban 183 japán harcigép támadott reggel 7.49-kor. A torpedókkal és páncéltörő gránátokból átalakított légibombákkal felszerelt torpedóvető repülőgépek a kikötőben horgonyozó hajókat, a zuhanóbombázók pedig a szárazföldi célpontokat támadták, miközben Zero vadászgépek fedezték őket.

Tovább

A második tengeri csata Narviknál

Az 1940. április 13-i tengeri csata a brit és német hadihajók között

A nap amikor a német rombolók az utolsó gránátig küzdöttek a túlerővel a kilátástalan helyzetben, és végül becsülettel érte őket a végzetük

 

Az 1940. április 10-én hajnalban és reggel lezajlott első narviki tengeri csatát követően az Ofotfjordban rekedt német rombolók szorult helyzetbe kerülnek. A flotilla parancsnoka elesett, a tíz rombolóból már csak nyolc maradt és azok közül is több a sérült hajó. A lőszerből már szinte teljesen kifogytak és az üzemanyaguk is fogytán van.

bundesarchiv_bild_101i-758-0056-35_norwegen_deutsche_kriegsschiffe_diether_von_roeder_front_at_narvik_the_destroyer_in_the_back_is_z9_wolfgang_zenker.jpgHárom a narviki német rombolók közül. Lent, tattal a mólónak a Z17 Diether von Roeder.

A megtépázott német kötelék parancsnokságát Fregattenkapitän Erich Bey veszi át, aki a két még sértetlen és tengeri útra képes rombolójának, a Wolfgang Zenkernek és az Erich Giesenek parancsot ad április 10-én délután, hogy azonnal induljanak vissza német vizekre az eredeti parancsnak megfelelően. A két hajónak ugyan sikerül kijutnia az Ofotfjordból és délnek fordulnia, de belebotlanak az újonnan a térségbe érkezett brit HMS Penelope könnyűcirkálóba és két kísérő rombolójába. Szerencséjükre a britek nem veszik észre őket, és bár ki tudnák őket kerülni, de Bey mégis inkább visszarendeli őket Narvikhoz. Ekkorra a britek már az észak-norvég vizekre összpontosították tengeri haderejüket, és a felszíni hadihajóikat Narvik térségébe irányították.

bundesarchiv_bild_134-c1959_erich_bey.jpgFregattenkapitän Erich Bey, aki a narviki harcokban nyújtott teljesítményéért kapta meg a Vaskereszt Lovagkeresztje kitüntetést

A britek számára még április 9-én - a német invázió kezdetekor - a brit Hazai Flotta Scapa Flow-i bázisához legközelebb lévő, a Bergent támadó német harccsoport megtámadása tűnt a legkézenfekvőbbnek. Ezt végül elvetették, mert nem tudhatták, hogy a németek megszerezték-e a norvég partvédelmi ütegek fölötti ellenőrzést, amik nagy veszélyt jelentenének a brit hadihajókra. Ezért inkább az HMS Furious repülőgéphordozóról indított torpedóvető repülőgépekkel terveztek támadást indítani. Ezt azonban meghiúsította a németek több légitámadása a brit hadihajók ellen, amik során az HMS Gurkha romboló el is süllyedt.

hms_gurkha_f20.jpgAz HMS Gurkha (F20) romboló

Ezután dönt úgy az Admiralitás, hogy a Luftwaffe légifölénye miatt annak hatótávolságán kívülre vonja a felszíni hadihajóit és a közép-, valamint dél-norvég vizeken csak a tengeralattjárók és a légierő harcigépei maradnak.

Tovább

Az első tengeri csata Narviknál

Az 1940. április 10-i összecsapás a brit és német hadihajók között

 

A Német Birodalom hadigépezetének működéséhez nélkülözhetetlen svéd vasércet a sarkkörtől 220 kilométerre északra fekvő, enyhe éghajlatú és emiatt egész évben jégmentes kikötőjű norvég Narvikban rakodják hajóra, és itt kezdi meg útját a birodalom felé. A németek mindenáron biztosítani is szeretnék ennek az útvonalnak a fennmaradását, míg Nagy-Britannia és szövetségesei pedig mindenáron le szeretnék azt zárni. 1940. elején mindkét fél mérlegeli a helyzetet, és a britek arra jutnak, hogy csak az útvonalat próbálják meg lezárni a kikötőből kivezető fjord elaknásításával, míg a németek inkább Norvégia megszállása mellett döntenek.

15000_tons_steam-hydraulic_forging_press_in_the_krupp_factory_essen_germany_1928.jpg15.000 tonnás hidraulikus prés a német Krupp Művek acélgyárában 1928-ban

A brit hadművelet 1940. április 8-án, míg a német 1940. április 9-én kezdődik meg. A német haderő hat harccsoportja egy kivételével sikeresen teljesíti az első napra kitűzött céljait. Az 1. haditengerészeti harccsoport (Marine Gruppe 1.) - aminek a célja Narvik elfoglalása - is sikeresen hajtja végre feladatát: a harccsoport 10 rombolója sikeresen bejut az Ofotfjordban, legyűrik két régi norvég partvédelmi hadihajó ellenállását, a fedélzetükön szállított 2.000 hegyivadász pedig sikeresen elfoglalja Narvik városát és a fjordban található norvég katonai létesítményeket.

narvik-1924.jpgNarvik 1924-ben

A német tervek szerint a szárazföldi haderőt szállító hadihajóknak a feladatuk sikeres végrehajtása után azonnal vissza kell térniük a német kikötőkbe. A narviki 10 német rombolónak is így kell tennie, de előtte még üzemanyagot kell vételezniük, mert az odaúton felhasználták szinte a teljes készletüket.

Tovább

Az 1940. április 9-i harcok Norvégiában

A német támadó erők megkezdik harcukat Norvégiában

 

A Norvég Királyságot a Weserübung Hadművelet keretében hat tengerészeti harccsoportba (Marine Gruppe) osztott összfegyvernemi német haderő támadja meg 1940. április 9-én.

norway_pzi_001.jpgNémet Panzer I páncélos és gyalogság harcban Norvégiában

Norvégia 62 napos aktív katonai ellenállásával a harmadik, a németeknek legtovább ellenálló nemzetek között a görögök és a szovjetek után. Ebben a bejegyzésben az invázió első napjának eseményei és harcai kerülnek bemutatásra.

A támadás első napján az alábbi összetételű és célú hat német harccsoport lendül támadásba:

norway.JPG

A hat támadó harccsoport

Marine Gruppe 1. (MG 1): 10 német rombolónak összesen 2.000 hegyivadásszal a fedélzetén, a Scharnhorst és Gneisenau csatahajók fedezet alatt Narvik kikötője a célpontja, ami a svéd vasérc tengeri útvonalának kezdete a Német Birodalomba.

Marine Gruppe 2. (MG 2): Az Admiral Hipper nehézcirkálónak és 4 német rombolónak összesen 1.700 gyalogossal a fedélzetén Trondheim kikötője a célpontja.

Marine Gruppe 3. (MG 3): A Karl Peters torpedónaszád-ellátóhajónak (Schnellbootbegleitschiff), 2 torpedórombolónak és 5 torpedónaszádnak (Schnellboot) összesen 1.900 gyalogossal a fedélzetén Bergen kikötője a célpontja, a Köln és a Königsberg könnyűcirkálók fedezete alatt.

Tovább

A HMT Dunera, a pokol hajója

57 nap a tengeri pokolban

 

1940. július 10-én indul útjára Liverpoolból a HMT Dunera csapatszállító hajó, fedélzetén 2.542 "ellenséges idegennek" nyilvánított személlyel, 309 brit katona őrizete alatt. A Sydneybe tartó 57 napos hajóút később a brit hadsereg egyik legszégyenletesebb eseményeként vonul be a történelembe.

hmt_dunera_002.jpgA Dunera 1937-ben

A HMT Dunera személyszállító hajónak épül 1937-ben Glasgowban és 1937. augusztus 25-én áll szolgálatba a British India Steam Navigation Company hajózási társaságnál. A 157 méter hosszú, 19 méter széles és 7 méteres merülésű hajó civil kialakításban 1.157 utas szállítására alkalmas 104 első-, 100 másod- és 164 harmadosztályú kabinjában. A második világháború kitörése után iskola- és csapatszállító hajónak sorozzák be. Ebben a minőségében 3.819 tonna rakomány vagy 1.600 fő szállítására alkalmas.

Tovább