A második világháború akkor és most


1939. szeptember 28. csütörtök - A német-szovjet barátsági egyezmény

2014. szeptember 28.

A Német Birodalom és a Szovjetunió barátsági egyezményt köt

 

A Német birodalom és a Szovjetunió az augusztus 23-án megkötött megnemtámadási szerződés után most barátsági egyezményt is köt egymással, amit német részről Joachim von Ribbentrop külügyminiszter, szovjet részről pedig Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos ír alá.

Bundesarchiv_Bild_183-S52480,_Dtsch.-Sowjet._Grenz-_u._Freundschaftsvertrag.jpgVon Ribbentrop aláírja az egyezményt, a háttérben Molotov és Sztálin

A két ország barátságát kifejező nyilatkozaton túl ez az egyezmény is számos titkos záradékot tartalmaz. Ezek értelmében:

Tovább

1939. szeptember 3. vasárnap - Brit és francia hadüzenet a Német Birodalomnak

Nagy-Britannia, Új-Zéland, Ausztrália és Franciaország hadat üzen a Német Birodalomnak

 

Délelőtt 9 órakor a berlini angol nagykövet, Nevile Henderson eljuttatja Joachim von Ribbentropnak, a német külügyminiszternek Nagy-Britannia hadüzenetét, mivel a Német Birodalom az előző nap kapott ultimátumban foglalt határidőig nem állította le a Lengyelország elleni támadó hadműveleteit és nem vonta vissza csapatait német területre. A hadüzenet értelmében a hadiállapot délelőtt 11 órakor lép életbe. Ezzel egy időben a Brit Nemzetközösség államai közül Új-Zéland és Ausztrália is hadba lép a Német Birodalommal. Franciaország az ultimátumnak megfelelően szintén hadat üzen a nap során, ami délután 5 órakor lép hatályba.

lengyel_1939_09_03_02.jpgÉljen Anglia! - Varsóban éltetik a brit hadüzenetet

Adolf Hitler ettől a fejleménytől tartott igazán. Szerette volna elkerülni a túl korai hadiállapotot Angliával és Franciaországgal, mert hadereje legnagyobb és legerősebb része a lengyel hadjáratban vesz részt, így a nyugati határt csak gyenge erők védik, amik nem lennének képesek megállítani egy angol-francia támadást. Most az a kérdés, hogy a hadüzenettel együtt támadni is fognak-e? A szorult helyzetben Hitler sürgős üzenetet küld Sztálinnak, amiben sürgeti a szovjeteket a Lengyelország elleni támadásra, majd maga is a lengyel frontra repül a hadműveletet megszemlélni.

Tovább

1939. augusztus 26. szombat - Német csapatok támadják meg Lengyelországot

Német katonai egységek támadják meg Lengyelországot

 

Egyes német katonai alakulatok átlépik a lengyel határt és megkezdik az ország elleni támadó hadműveleteket, mivel kommunikációs nehézségek miatt nem jutott el hozzájuk Adolf Hitler előző esti parancsa, ami szerint a támadás időpontját 1939. szeptember 1-re módosította. Néhány órás harc után leállítják a támadást és visszavonják őket. A lengyelek nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget az eseménynek, mivel az elmúlt napokban számos német provokatív akció történt és ezt is annak tulajdonítják.

Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter jegyzékben közli a brit nagykövettel, Sir Neville Hendersonnal a német kormány feltételeit, amik a békét garantálhatnák. Ezek szerint Danzig Szabad Városának vissza kell kerülnie a Német Birodalomhoz, népszavazást kell tartani a lengyel folyosó kérdésében és német-lengyel lakosságcserét kell végrehajtani. Az angolok ezeket fair feltételeknek tartják és Józef Lipski lengyel nagykövet is találkozik Ribbentroppal. Lipski közli vele, hogy nincs felhatalmazása ezek elfogadására. Ezután a németek kijelentik, hogy a lengyelek nem fogadták el a tisztességes feltételeiket.

Hitler előző napi üzenetére válaszul Mussolini politikai és gazdasági támogatásáról biztosítja a Német Birodalmat a Lengyelország elleni háború esetére, de katonai segítséget még nem tud nyújtani, mert arra az olasz hadsereg még nem képes.

Édouard Daladier francia miniszterelnök üzenetben közli Hitlerrel, hogy amennyiben háborút indít Lengyelország ellen, Franciaország kész hadba szállni a lengyelek oldalán.

A német haditengerészet, a Kriegsmarine minden német kereskedelmi hajónak utasításba adja, hogy haladéktalanul kössenek ki a helyzetükhöz legközelebbi német kikötőben. 

 

1939. június 7. szerda

A Német Birodalom megnemtámadási szerződést köt

 

1939_06_07_megnemtamadasi.jpgA Német Birodalom megnemtámadási egyezményt köt Lettországgal és Észtországgal. A szerződést német részről Joachim von Ribbentrop, lett részről Vilhelms Munters valamint észt részről Karl Selter külügyminiszterek írják alá Berlinben.

 

1939. május 22. hétfő - Acélpaktum

A Német Birodalom és az Olasz Királyság megköti az Acélpaktumot

 

Berlinben a Birodalmi Kancellária épületében Joachim von Ribbentrop német, és Gróf Galeazzo Ciano olasz külügyminiszterek aláírják a Német Birodalom és az Olasz Királyság közötti katonai szövetségi megállapodást, az Acélpaktumot (németül: Stahlpakt, olaszul: Patto d'Acciaio), ahogy Mussolini nevezi.

stahlpakt_1939_05_22.jpg

A szövetségi szerződés értelmében háború esetén a két ország közvetlen és azonnali katonai segítséget nyújt egymásnak, valamint összehangolják katonai és háborús erőfeszítéseiket. Az országok önállóan nem köthetnek békét, vagy fegyverszünetet, csak a másik beleegyezésével.

A katonai szövetséget erősítő Acélpaktumot az 1936. október 27-én megkötött német-olasz külpolitikai és gazdasági egyezmény, valamint az 1936. november 25-én a Német Birodalom és a Japán Birodalom által aláírt antikomintern paktum előzte meg, amihez 1937. november 6-án csatlakozott az Olasz Királyság.

Tovább