A második világháború akkor és most


A második tengeri csata Narviknál

2016. október 28.

Az 1940. április 13-i tengeri csata a brit és német hadihajók között

A nap amikor a német rombolók az utolsó gránátig küzdöttek a túlerővel a kilátástalan helyzetben, és végül becsülettel érte őket a végzetük

 

Az 1940. április 10-én hajnalban és reggel lezajlott első narviki tengeri csatát követően az Ofotfjordban rekedt német rombolók szorult helyzetbe kerülnek. A flotilla parancsnoka elesett, a tíz rombolóból már csak nyolc maradt és azok közül is több a sérült hajó. A lőszerből már szinte teljesen kifogytak és az üzemanyaguk is fogytán van.

bundesarchiv_bild_101i-758-0056-35_norwegen_deutsche_kriegsschiffe_diether_von_roeder_front_at_narvik_the_destroyer_in_the_back_is_z9_wolfgang_zenker.jpgHárom a narviki német rombolók közül. Lent, tattal a mólónak a Z17 Diether von Roeder.

A megtépázott német kötelék parancsnokságát Fregattenkapitän Erich Bey veszi át, aki a két még sértetlen és tengeri útra képes rombolójának, a Wolfgang Zenkernek és az Erich Giesenek parancsot ad április 10-én délután, hogy azonnal induljanak vissza német vizekre az eredeti parancsnak megfelelően. A két hajónak ugyan sikerül kijutnia az Ofotfjordból és délnek fordulnia, de belebotlanak az újonnan a térségbe érkezett brit HMS Penelope könnyűcirkálóba és két kísérő rombolójába. Szerencséjükre a britek nem veszik észre őket, és bár ki tudnák őket kerülni, de Bey mégis inkább visszarendeli őket Narvikhoz. Ekkorra a britek már az észak-norvég vizekre összpontosították tengeri haderejüket, és a felszíni hadihajóikat Narvik térségébe irányították.

bundesarchiv_bild_134-c1959_erich_bey.jpgFregattenkapitän Erich Bey, aki a narviki harcokban nyújtott teljesítményéért kapta meg a Vaskereszt Lovagkeresztje kitüntetést

A britek számára még április 9-én - a német invázió kezdetekor - a brit Hazai Flotta Scapa Flow-i bázisához legközelebb lévő, a Bergent támadó német harccsoport megtámadása tűnt a legkézenfekvőbbnek. Ezt végül elvetették, mert nem tudhatták, hogy a németek megszerezték-e a norvég partvédelmi ütegek fölötti ellenőrzést, amik nagy veszélyt jelentenének a brit hadihajókra. Ezért inkább az HMS Furious repülőgéphordozóról indított torpedóvető repülőgépekkel terveztek támadást indítani. Ezt azonban meghiúsította a németek több légitámadása a brit hadihajók ellen, amik során az HMS Gurkha romboló el is süllyedt.

hms_gurkha_f20.jpgAz HMS Gurkha (F20) romboló

Ezután dönt úgy az Admiralitás, hogy a Luftwaffe légifölénye miatt annak hatótávolságán kívülre vonja a felszíni hadihajóit és a közép-, valamint dél-norvég vizeken csak a tengeralattjárók és a légierő harcigépei maradnak.

Tovább

Az első tengeri csata Narviknál

Az 1940. április 10-i összecsapás a brit és német hadihajók között

 

A Német Birodalom hadigépezetének működéséhez nélkülözhetetlen svéd vasércet a sarkkörtől 220 kilométerre északra fekvő, enyhe éghajlatú és emiatt egész évben jégmentes kikötőjű norvég Narvikban rakodják hajóra, és itt kezdi meg útját a birodalom felé. A németek mindenáron biztosítani is szeretnék ennek az útvonalnak a fennmaradását, míg Nagy-Britannia és szövetségesei pedig mindenáron le szeretnék azt zárni. 1940. elején mindkét fél mérlegeli a helyzetet, és a britek arra jutnak, hogy csak az útvonalat próbálják meg lezárni a kikötőből kivezető fjord elaknásításával, míg a németek inkább Norvégia megszállása mellett döntenek.

15000_tons_steam-hydraulic_forging_press_in_the_krupp_factory_essen_germany_1928.jpg15.000 tonnás hidraulikus prés a német Krupp Művek acélgyárában 1928-ban

A brit hadművelet 1940. április 8-án, míg a német 1940. április 9-én kezdődik meg. A német haderő hat harccsoportja egy kivételével sikeresen teljesíti az első napra kitűzött céljait. Az 1. haditengerészeti harccsoport (Marine Gruppe 1.) - aminek a célja Narvik elfoglalása - is sikeresen hajtja végre feladatát: a harccsoport 10 rombolója sikeresen bejut az Ofotfjordban, legyűrik két régi norvég partvédelmi hadihajó ellenállását, a fedélzetükön szállított 2.000 hegyivadász pedig sikeresen elfoglalja Narvik városát és a fjordban található norvég katonai létesítményeket.

narvik-1924.jpgNarvik 1924-ben

A német tervek szerint a szárazföldi haderőt szállító hadihajóknak a feladatuk sikeres végrehajtása után azonnal vissza kell térniük a német kikötőkbe. A narviki 10 német rombolónak is így kell tennie, de előtte még üzemanyagot kell vételezniük, mert az odaúton felhasználták szinte a teljes készletüket.

Tovább

Az 1940. április 9-i harcok Norvégiában

A német támadó erők megkezdik harcukat Norvégiában

 

A Norvég Királyságot a Weserübung Hadművelet keretében hat tengerészeti harccsoportba (Marine Gruppe) osztott összfegyvernemi német haderő támadja meg 1940. április 9-én.

norway_pzi_001.jpgNémet Panzer I páncélos és gyalogság harcban Norvégiában

Norvégia 62 napos aktív katonai ellenállásával a harmadik, a németeknek legtovább ellenálló nemzetek között a görögök és a szovjetek után. Ebben a bejegyzésben az invázió első napjának eseményei és harcai kerülnek bemutatásra.

A támadás első napján az alábbi összetételű és célú hat német harccsoport lendül támadásba:

norway.JPG

A hat támadó harccsoport

Marine Gruppe 1. (MG 1): 10 német rombolónak összesen 2.000 hegyivadásszal a fedélzetén, a Scharnhorst és Gneisenau csatahajók fedezet alatt Narvik kikötője a célpontja, ami a svéd vasérc tengeri útvonalának kezdete a Német Birodalomba.

Marine Gruppe 2. (MG 2): Az Admiral Hipper nehézcirkálónak és 4 német rombolónak összesen 1.700 gyalogossal a fedélzetén Trondheim kikötője a célpontja.

Marine Gruppe 3. (MG 3): A Karl Peters torpedónaszád-ellátóhajónak (Schnellbootbegleitschiff), 2 torpedórombolónak és 5 torpedónaszádnak (Schnellboot) összesen 1.900 gyalogossal a fedélzetén Bergen kikötője a célpontja, a Köln és a Königsberg könnyűcirkálók fedezete alatt.

Tovább

Megkezdődik a Weserübung hadművelet

A Német Birodalom lerohanja a Dán és a Norvég Királyságokat

 

1940. április 9-én az egyesített német szárazföldi-, tengeri- és légi haderő, összesen több mint 120.000 fő, megtámadja a Dán és a Norvég Királyságokat. A hadművelet az Unternehmen Weserübung (Weser gyakorlat) fedőnevet viseli, ami a nevét onnan kapja, hogy az inváziós haderők a Weser folyó torkolatánál található bázisokról indulnak bevetésre.

a_semlegesseg_vedelmenek_illuzioja.jpgA semlegesség védelmének illúziója. "Nézzétek! E-Elég biztonságban vagyunk, ha csendben m-maradunk..."
Karikatúra egy brit lapban 1940. elején. 

Norvégia megszállásának elsődleges célja a svéd vasérc szállítmányok útjának biztosítása a Harmadik Birodalomba, valamint hogy bázisként szolgálhat az Anglia elleni és az atlanti-óceáni hadviseléshez. Dánia megszállásának is több célja van: az ország ugródeszkaként szolgál a Norvégia elleni hadművelethez, elfoglalásával ellenőrizhetők a Balti-tengerre vezető hajózási útvonalak, én nem utolsó sorban védelmi szempontból is hasznos a megszállása, mint a Német Birodalommal szomszédos országénak. 

Tovább