A második világháború akkor és most


"Csak a holtak látják a háború végét" III.

2015. április 19.

A katyńi, mednojei és pjatyihatkai mészárlás

 

1940. áprilisában és májusában a szovjet NKVD kivégzőosztagai több mint 20.000, túlnyomó többségében 1939-ben fogságba esett lengyel főtisztet és tisztet végeznek ki, majd temetnek tömegsírokba az oroszországi katyńi és mednojei, valamint az ukrajnai pjatyihatkai erdőségekben. Lengyelországban 2007-óta április 13. a Katyńi Bűntény Áldozatainak Emléknapja.

katy_023_1939_szovjet_karikatura.jpgSzovjet karikatúra 1939-ből, amin egy rovarként ábrázolt lengyel tisztet egy szablya döf át

Mikor a Szovjetunió 1939. szeptember 17-én lerohanja, majd megszállja Lengyelország keleti felét, a Vörös Hadsereg nyomában a Belügyi Népbiztosság (NKVD) egységei - köztük az Állambiztonsági Főigazgatóság - is megérkeznek az országba. Feladatuk részt venni a lengyel ellenállás megtörésében, a lengyel nép leigázásában, identitásának felszámolásában és végül mint nemzetnek a megszüntetésében.

Figyelem! A bejegyzésben megjelenő képek és a filmrészlet felkavaróak!

18.png

Tovább

A szovjet-finn téli háború eseményei 1940. januárjában

A decemberi fiaskó után a szovjet haderő erőt gyűjt a finnek elleni újabb támadáshoz

 

1939. decemberében Sztálin és a szovjet hadvezetés előzetes várakozásával ellentétben a Vörös Hadseregnek nem sikerült néhány hét alatt megsemmisítenie a finn hadsereget és elfoglalnia Finnországot. A finnek sokkal kitartóbban és makacsabban védekeznek, valamint a terepviszonyok és az időjárási körülmények is rosszabbak mint ahogy azt Sztálin és Kliment Vorosilov marsall várta. A négy frontszakasz egyikén se tudnak jelentős előrenyomulást elérni, a finnek, a terepviszonyok és az időjárás mindenhol feltartóztatják őket. A szovjet támadás kifullad és Sztálin 1939. december 28-án leállítja a támadó hadműveleteket, amíg a szovjet hadvezetés ki nem dolgoz egy új haditervet a finnek legyőzésére.

teli_haboru_031_1939_12_30_zsakmanyolt_1.jpgFinn katonák egy harcképtelenné tett szovjet harckocsival (forrás: SA-Kuva)

Első lépésként Sztálin Kliment Vorosilov marsallt, hadügyi népbiztost leváltja a finnországi hadműveletek parancsnoki tisztségéből és helyére Szemjon Tyimosenko marsallt nevezi ki, aki már a háború előtt sem értett egyet Vorosilov stratégiájával és nagyobb mértékű hadianyag koncentrációt, erősebb tüzérségi előkészítést és a front szűk szakaszain a Vörös Hadsereg legerősebb alakulataival végrehajtott áttörést javasolt. Most lehetőséget kap, hogy a gyakorlatban is bebizonyíthassa elképzelése helyességét.

Tovább

1939. szeptember 17. vasárnap - A Szovjetunió megtámadja Lengyelországot

Szovjet csapatok törnek be Lengyelországba

 

Sztálin parancsára a Vörös Hadsereg 800.000 katonája lépi át Lengyelország keleti határát. Az egyébként is szorongatott helyzetben lévő lengyel hadsereg ezzel kilátástalan helyzetbe kerül. Mivel a haderő jelentős része a németek ellen harcol, a keleti határt mindössze csak 25 zászlóalj védi. A támadás megindulásakor Edward Rydz-Śmigły, a lengyel hadsereg főparancsnoka parancsot ad a zászlóaljaknak, hogy vonuljanak vissza a túlerő elől a romániai hídfőbe. A parancsnak nem engedelmeskedő alakulatok és a lengyel lakosság helyenként felveszi a harcot a szovjetekkel, de a túlerő idővel legyűri őket.

BT-7_model_1935_rakov1.jpgSzovjet BT-7 harckocsi egy lengyel településen

Ekkorra Varsót a németek már körülzárták és bár nem ostromolják, de folyamatosan bombázzák. A nyugati és északi lengyel területek már német megszállás alatt állnak. A fővárostól nyugatra a Bruza folyó mentén pedig a hadjárat legnagyobb csatája zajlik éppen, ahol 225.000 lengyel katonát szeretne 425.000 német bekeríteni és felmorzsolni.

Tovább

1939. szeptember 5. kedd - A németek átkelnek a Visztulán

Megállíthatatlanul tör előre a német hadsereg

 

A Wehrmacht új stratégiájának köszönhetően, ami a légierő taktikai bombázóinak, a gyorsan mozgó motorizált egységeknek és a tüzérségnek a szoros együttműködésére épül, megállíthatatlanul tör előre és számol fel minden ellenállást Lengyelországban. A stratégia alapja, hogy a gépesített és páncélos egységek a front kis szakaszain a tüzérség és a légierő támogatásával áttörik a védelmet és betörnek a hátországba, majd áttörik a másodlagos védelmi vonalakat is, míg a hadtáp és parancsnoki állásokig el nem jutnak. Ekkor visszafordulva egyesülnek a más szakaszokon betört ékekkel, ezzel bekerítve a közrefogott ellenséget, amit a lassan mozgó csapatrészek számolnak majd fel.

lengyel_1939_09_7TP.jpgNémet tiszt pózol egy kilőtt lengyel 7TP könnyű harckocsi mellett

Szeptember 3-án, északon a német 3. Hadsereg már megközelítette a Narew folyót, a német 4. Hadsereg pedig már elérte a Visztulát 10 kilométerre a német határtól, és most meg is kezdik az átkelést rajta. A fő csapásirányon támadó legerősebb 10. hadsereg bal szárnya Łódźt, a jobb pedig Kielcet éri el. 

Tovább

1939. szeptember 3. vasárnap - Brit és francia hadüzenet a Német Birodalomnak

Nagy-Britannia, Új-Zéland, Ausztrália és Franciaország hadat üzen a Német Birodalomnak

 

Délelőtt 9 órakor a berlini angol nagykövet, Nevile Henderson eljuttatja Joachim von Ribbentropnak, a német külügyminiszternek Nagy-Britannia hadüzenetét, mivel a Német Birodalom az előző nap kapott ultimátumban foglalt határidőig nem állította le a Lengyelország elleni támadó hadműveleteit és nem vonta vissza csapatait német területre. A hadüzenet értelmében a hadiállapot délelőtt 11 órakor lép életbe. Ezzel egy időben a Brit Nemzetközösség államai közül Új-Zéland és Ausztrália is hadba lép a Német Birodalommal. Franciaország az ultimátumnak megfelelően szintén hadat üzen a nap során, ami délután 5 órakor lép hatályba.

lengyel_1939_09_03_02.jpgÉljen Anglia! - Varsóban éltetik a brit hadüzenetet

Adolf Hitler ettől a fejleménytől tartott igazán. Szerette volna elkerülni a túl korai hadiállapotot Angliával és Franciaországgal, mert hadereje legnagyobb és legerősebb része a lengyel hadjáratban vesz részt, így a nyugati határt csak gyenge erők védik, amik nem lennének képesek megállítani egy angol-francia támadást. Most az a kérdés, hogy a hadüzenettel együtt támadni is fognak-e? A szorult helyzetben Hitler sürgős üzenetet küld Sztálinnak, amiben sürgeti a szovjeteket a Lengyelország elleni támadásra, majd maga is a lengyel frontra repül a hadműveletet megszemlélni.

Tovább