A második világháború akkor és most


Mosson a Horogkereszttel!

2017. január 21.

Lepedő, ing, alsógatya?
Bízza a Horogkeresztre,
mindet kimossa!

 

Az ember által használt egyik legősibb szimbólumot, a horogkeresztet a modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások tették ismertté az 1880-1920-as években, és mint a jó szerencse szimbóluma terjedt el széleskörűen.

amikor_a_horogkereszt_meg_nem_volt_negativ_jelentesu_europaban_a_horogkereszt_mosoda_kisautoja_dublinban_a_masodik_vilaghaboru_elott.jpgA dublini Swastika Laundry (Horogkereszt mosoda) kiszállító kisautója a második világháború előtt

John W. Brittain, akit az "írországi mosoda üzlet egyik nagy úttörőjének" szokás nevezni (természetesen Írországban), az 1899-ben megnyitott Metropolitan és White Heather nevű mosodái után 1912-ben megnyitotta a Swastika, vagyis Horogkereszt nevűt is Dublin Ballsbridge nevű városrészében a Shelbourne Roadon.

Tovább

A finn horogkereszt

A horogkereszt alkalmazása és története a finn haderőnél

 

A szvasztika vagy horogkereszt egyike a legősibb szimbólumoknak. Az ókortól kezdve számos népcsoport, kultúra, vallás használta és használja a mai napig is, konkrét jelentése és ábrázolási formája is ezektől függ. Szimbolizálhatja a szerencsét, a Napot, a négy fejű és négy karú indiai teremtő istent Brahmát, valamint az élet és a halál körforgását a szanszárát. Vallási vagy díszítő motívumként már az ókorban használták többek között a görögök, a kelták és az etruszkok is. Keleten a vallásoknak, a hinduizmusnak, a buddhizmusnak és a dzsainizmusnak köszönhetően terjedt el. A hinduizmusban például a legszentebb nem szótagot ábrázoló jelkép a jobbra tört szárú szvasztika, ami a négy életcélt és a szerencsét jelenti, míg a balra tört szárú a szerencsétlenséget és a romlást. Általánosságban pozitív jelentést hordoz, a szanszkrit szvasztika szó jelentése is szerencsés/kedvező dolog/jel.

svastika_finnland_001.pngA finn repülőgépek felségjelzése 1918-tól 1944-ig

A modern kori Európában a régészeti és archeológiai kutatások teszik ismertté, és az 1880-1920-as években mint a jó szerencse szimbóluma terjed el. A korai pilóták is szívesen használják pozitív jelentése miatt. Finnország ekkor még az Orosz Birodalom része mint Finn Nagyhercegség. Az 1917-es bolsevik forradalom keltette zűrzavart kihasználva a finn szenátus 1917. december 6-án viszont kikiáltja az ország függetlenségét, ami után a baloldali punaisetek "vörösök" és a polgári valkoisetek "fehérek" közötti rövid, 1918. január 27-től május 15-ig zajló polgárháború tör ki, ami végül a "fehérek" győzelmével zárul.. A "vörös" haderőt az új orosz bolsevik vezetés támogatja és rendelkeznek néhány repülőgéppel is, amiket orosz pilóták repülnek. A "fehérek" a svédektől kérnek katonai segítséget, de elutasítják kérésüket. Svéd magánszemélyek viszont támogatják őket, többek között Eric von Rosen gróf, aki egy Thulin Typ D vadászrepülőgépet adományoz nekik, ami 1918. március 6-án érkezik meg Finnországba. A repülőgép egy másik adomány gép után a "fehérek" második repülőgépe lesz, valamint az új finn légierő első harci repülőgépe. A báró a repülőgépre felfesti saját jó szerencse szimbólumát egy kék horogkeresztet, ami hivatalosan 1918. március 18-án lesz a finn repülőgépek felségjelzése.

Tovább