A második világháború akkor és most


A második tengeri csata Narviknál

2016. október 28.

Az 1940. április 13-i tengeri csata a brit és német hadihajók között

A nap amikor a német rombolók az utolsó gránátig küzdöttek a túlerővel a kilátástalan helyzetben, és végül becsülettel érte őket a végzetük

 

Az 1940. április 10-én hajnalban és reggel lezajlott első narviki tengeri csatát követően az Ofotfjordban rekedt német rombolók szorult helyzetbe kerülnek. A flotilla parancsnoka elesett, a tíz rombolóból már csak nyolc maradt és azok közül is több a sérült hajó. A lőszerből már szinte teljesen kifogytak és az üzemanyaguk is fogytán van.

bundesarchiv_bild_101i-758-0056-35_norwegen_deutsche_kriegsschiffe_diether_von_roeder_front_at_narvik_the_destroyer_in_the_back_is_z9_wolfgang_zenker.jpgHárom a narviki német rombolók közül. Lent, tattal a mólónak a Z17 Diether von Roeder.

A megtépázott német kötelék parancsnokságát Fregattenkapitän Erich Bey veszi át, aki a két még sértetlen és tengeri útra képes rombolójának, a Wolfgang Zenkernek és az Erich Giesenek parancsot ad április 10-én délután, hogy azonnal induljanak vissza német vizekre az eredeti parancsnak megfelelően. A két hajónak ugyan sikerül kijutnia az Ofotfjordból és délnek fordulnia, de belebotlanak az újonnan a térségbe érkezett brit HMS Penelope könnyűcirkálóba és két kísérő rombolójába. Szerencséjükre a britek nem veszik észre őket, és bár ki tudnák őket kerülni, de Bey mégis inkább visszarendeli őket Narvikhoz. Ekkorra a britek már az észak-norvég vizekre összpontosították tengeri haderejüket, és a felszíni hadihajóikat Narvik térségébe irányították.

bundesarchiv_bild_134-c1959_erich_bey.jpgFregattenkapitän Erich Bey, aki a narviki harcokban nyújtott teljesítményéért kapta meg a Vaskereszt Lovagkeresztje kitüntetést

A britek számára még április 9-én - a német invázió kezdetekor - a brit Hazai Flotta Scapa Flow-i bázisához legközelebb lévő, a Bergent támadó német harccsoport megtámadása tűnt a legkézenfekvőbbnek. Ezt végül elvetették, mert nem tudhatták, hogy a németek megszerezték-e a norvég partvédelmi ütegek fölötti ellenőrzést, amik nagy veszélyt jelentenének a brit hadihajókra. Ezért inkább az HMS Furious repülőgéphordozóról indított torpedóvető repülőgépekkel terveztek támadást indítani. Ezt azonban meghiúsította a németek több légitámadása a brit hadihajók ellen, amik során az HMS Gurkha romboló el is süllyedt.

hms_gurkha_f20.jpgAz HMS Gurkha (F20) romboló

Ezután dönt úgy az Admiralitás, hogy a Luftwaffe légifölénye miatt annak hatótávolságán kívülre vonja a felszíni hadihajóit és a közép-, valamint dél-norvég vizeken csak a tengeralattjárók és a légierő harcigépei maradnak.

Tovább

1939. július 17. hétfő

Tengerészeti események 1939. július 17-én

 

Az amerikai haditengerészet hadrendbe állítja a USS Spearfish (SS-190) tengeralattjárót

 

A Sargo osztályú hajó gerincét 1937. szeptember 9-én fektették le az Electric Boat Company hajógyárában a connecticuti Grotonban, vízre 1938 október 29-én bocsátották. Vízkiszorítása a felszínen 1.470 tonna, alámerülve 2.390 tonna. Hossza 94,6 méter, szélessége 8,18 méter, merülése 5 méter. A felszínen 4 db, összesen 5.500 lóerő teljesítményű Hooven-Owens-Rentschler 9 hengeres dízelmotor gondoskodik a meghajtásáról, míg a víz alatt 4 db, összesen 2.740 lóerős General Electric elektromotor.

USS_Spearfish_SS-190.gif

Maximális sebessége a felszínen 21 csomó (39 km/óra), alámerülve 8,75 csomó (16 km/óra). Hatótávolsága 10 csomós (19 km/óra) utazósebességgel 20.000 kilométer. Legfeljebb 48 órát tölthet a víz alatt, a gyártó által garantált merülési mélysége 76 méter. Legénysége 59 fő.

Tovább