A második világháború akkor és most

1939. május 20. szombat - Csikuma nehézcirkáló

2014. május 20.

Hadrendbe áll a japán Csikuma nehézcirkáló

 

Szinte válaszul az amerikai haditengerészet által előző nap hadrendbe állított St. Louis könnyűcirkálóra, a Birodalmi Japán Haditengerészet hadrendbe állítja új Tone osztályú nehézcirkálóját, a Nagano prefektúrában található folyóról elnevezett Csikumát. Az osztály két hajóból áll, testvérhajója az osztály névadója, a Tone.

HIJMS_Chikuma_01.jpg

A Tone osztály a 4 nehézcirkálóból álló Mogami osztály továbbfejlesztése. Eredetileg a Tone és a Csikuna lett volna a Mogami osztály 5. és 6. egysége, de az 1935. szeptember 26-i incidens eredményeként az osztályt továbbfejlesztették, és új osztályt hoztak létre. Az incidens során a japán 4. Flottára tengeri vihar csapott le, ami tájfunná erősödött. A flotta hajói ekkor könnyebb és súlyosabb sérüléseket szenvedtek az időjárás miatt. A Mogami osztályba tartozó Mogami és Mijoko nehézcirkálók fedélzetén jelentős törések és repedések keletkeztek. Ez rávilágított az osztály hajóinak tervezési hibáira, amiket kijavítva és újratervezve jött létre a Tone osztály. A megerősített és áttervezett felépítmény jelentősen különbözik a két osztály között. A Tonénál mind a négy fő lövegtornyot az előfedélzetre helyezték, míg a hátsó fedélzetet a 6 db felderítő hidroplán hangára és az indításukra szolgáló katapultok foglalják el.

A japán haditengerészeti doktrínában a repülőgép hordozók támadó célt szolgálnak, ezért nem is szállítanak felderítő repülőgépeket. Erre a célra a kísérő hajóik által szállított felderítő hidroplánokat használják. Valamint a cirkálók elsődleges feladata is elsősorban a nagy hatótávolságú felderítés saját maguk és hidroplánjaik révén.

A Csikuma gerincét 1935. október 1-én fektették le a nagaszakii Mitsubishi hajógyárban, vízre 1938 március 19-én bocsátották. A 2. Flotta 6. Cirkáló Hadosztályánál (Szemtáj 6) áll hadrendbe 1939. május 20-án.

Standard vízkiszorítása 11.213 tonna, teljes vízkiszorítása 15.443 tonna. Hossza 189 méter, szélessége 19,4 méter, merülése 6,2 méter. Meghajtását 4 turbina és 8 kazán biztosítja, maximális teljesítményük 152.000 lóerő, amivel 35 csomós (65 km/óra) sebesség elérésére képes. Legénysége 874 fő.

Fő fegyverzete 8 db 20cm/50 3.Év Típusú(*) hajóágyú 4 toronyban elhelyezve. Kiegészítő fegyverzete 8 db 127 mm-es ágyú, 6 db 25 mm-es légvégelmi gépágyú és 12 db 610 mm-es torpedóvető cső. Övpáncélzata 100 mm, a fedélzeté 65 és 30 mm közötti.

(*) A japán időszámítás mindig a császár uralkodási éveihez igazodik. A 3. Év Típusú megjelölés azt jelenti, hogy a császár uralkodásának 3. évében hadrendbe állított típus. Ebben az esetben ez 1915., Tájisho Császár uralkodásának 3. éve.

Emellett az időszámítás mellett használatban van az abszolút időszámítás is, amit gazdasági évnek hívnak és megegyezik a keresztény eredetű nyugati időszámítással.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://1939-1945.blog.hu/api/trackback/id/tr106094569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.