A második világháború akkor és most

1939. július 19. szerda

2014. július 19.

Prágában eltemetik Alphonse Mucha cseh plakátművészt

 

alphonse mucha önarckép.jpgAlphonse Mucha, festő, plakátművész, grafikus és illusztrátor a századforduló művészetének egyik legmeghatározóbb alakja, akinek művei a mai napig méltán népszerűek.

Tehetsége már gyermekkorában nyilvánvaló volt: előbb tanult meg rajzolni mint járni, és édesanyja rendszeresen színes ceruzát kötött a nyakába, hogy bármikor bárhová rajzolhasson. Ennek ellenére, mikor a prágai Művészeti Akadémiára jelentkezett, azt tanácsolták neki, keressen valamit, amihez több tehetsége van.

Az elutasítás nem szegte kedvét, előbb Bécsben, a színpadi díszleteket és függönyöket gyártó Kautsky-Brioschi-Burghardt-nál helyezkedett el, ezután 1885-től 1887-ig Münchenben festészetet tanult a Képzőművészeti Akadémián, majd Párizsba költözött és illusztrátorként kezdett dolgozni.

A hírnevet az ünnepelt párizsi színésznő, Sarah Bernhardt Gismonda című előadásához készített plakátja hozta meg számára 1895 januárjában. Bár a színésznő kétségbeesésében fordult hozzá, mert a nevesebb festők, akikkel Mucha egy műhelyben dolgozott, éppen karácsonyi szabadságukat töltötték, a plakát olyan jól sikerült, hogy a gyűjtők hamar lecsaptak rá: plakátragasztókat fizettek le egy-egy példányért, vagy egyszerűen leszedték őket az éj lepje alatt. A színésznő a siker láttán öt éves szerződést kötött Muchával.

mucha1.jpgSarah Bernhardtnak készített három plakát

1899-ben felkérték, hogy tervezze meg a Bosznia-Hercegovina pavilont a Párizsi világkiállításra. A tervezést megelőző 18 hónapos kutatómunka során Mucha elmélyült a szláv népek történetében.

1904-ben Mucha átmenetileg az Egyesült Államokba költözött, az itteni évek alatt ismerte meg a milliomos Charles Craine-t, akinek személyében szponzort talált a Szláv eposz című, 20 monumentális festményből álló sorozatához, amelynek megvalósításához 1910-ben kezdett hozzá, és amin 18 évig dolgozott.

Szlávok az őshazában.jpgA Szláv eposz első képe: Szlávok az őshazában

A Prága városának ajándékba szánt festményeket a második világháború alatt feltekerve rejtegették, mivel ezek mondanivalója nem volt összeegyeztethető a náci propagandával. Muchát személy szerint is támadások érték, vádolták bolsevizmussal, szabadkőművességgel, zsidó kollaborációval.

Csehszlovákia 1939. március 16-án történt megszállásakor – állítólagos szabadkőműves tagságára hivatkozva – a Gestapo az elsők között tartóztatta le. Bár kérésre visszatérhetett otthonába, egészsége rosszabbra fordult, és 1939. július 14-én, 10 nappal 79. születésnapja előtt tüdőgyulladásban meghalt. Halálhírét rádióüzenetben tették közzé.

Bár a német hatóságok megtiltották a gyászmenetet és a hivatalos állami temetést, Alphonse Muchát mégis hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára, köztük művészek, hivatalos személyek és a művész barátai. A temetésen egykori riválisa, Max Švabinsky mondott gyászbeszédet. A prágai Vyšehrad temető a nemzet büszkeségeinek fenntartott parcellájában, a Slavinonban helyezték örök nyugalomra.

A bejegyzés trackback címe:

https://1939-1945.blog.hu/api/trackback/id/tr686523255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.