A második világháború akkor és most

1939. augusztus 5. szombat - HMS Belfast

2014. augusztus 05.

Hadrendbe áll a legendás HMS Belfast könnyűcirkáló

 

A brit haditengerészet hadrendbe állítja  tizedik Town osztályú egységét, a HMS Belfast (C35) könnyűcirkálót. Az osztály kilencedik egységével, az 1939. július 6-án hadrendbe állított HMS Edinburgh (16) könnyűcirkálóval együtt, ez a két egység az Edinburgh alosztályt alkotja a Town osztályon belül, a korábbiaktól eltérő kialakításuk miatt.

HMS_Belfast_01.jpgHMS Belfast

A fő eltérés abban nyilvánul meg, hogy ez a két könnyűcirkáló 7 méterrel hosszabb, mint az osztály többi nyolc tagja, mivel ezeknél 12 db helyett 16 db 6 hüvelykes (152 mm) ágyút terveztek beépíteni négy toronyban. Ezt végül elvetették, mivel nem tudtak megfelelő toronykialakítást tervezni, amiben a 4 db ágyú megfelelően elfért volna, de a hajók megnövelt méretét ettől függetlenül meghagyták. További eltérés még a megerősített páncélzat és további 4 db QF 4 hüvelykes (101 mm) és 8 db QF 2 fontos (40 mm) gépágyú felszerelése.

A Town osztály, de különösen az Edinburgh alosztály egységeinek fegyverzete meglehetősen erős egy könnyűcirkálóhoz képest, akárcsak az amerikai és japán megfelelőiknek, az 1930-as Londoni Flottaegyezmény szigorú erőírásai miatt. Eszerint a könnyűcirkálók fő fegyverzetének űrmérete nem lehet 6,1 hüvelyknél nagyobb. Az országok, hogy növeljék könnyűcirkálóik tűzerejét, a megengedett legnagyobb űrméretű lövegekből a legnagyobb darabszámot szerelik fel. Így a könnyűcirkálók mind méretben, mind tűzerőben gyakorlatilag nehézcirkálóknak felelnek meg.

A HMS Belfast és testvérhajójának fő fegyverzete 12 db BL 6 hüvelykes (152 mm) Mk XXIII hajóágyú négy toronyban elhelyezve. Kiegészítő fegyverzetük 12 db QF 4 hüvelykes (101 mm) Mk XVI ágyú. Légvédelmi fegyverzetük 16 db QF 2 fontos (40 mm) Mk VIII "pom-pom" légvédelmi gépágyú két nyolcas csoportban és 8 db 0,5 hüvelykes (12,7 mm) Vickers gépágyú. Rendelkeznek még 6 db 21 hüvelykes (533 mm) torpedóval is, oldalanként 3 vetőcsőben, valamint két Supermarine Walrus hidroplánnal.

Övpáncélzatuk 4,5 hüvelyk (114 mm), a lövegtornyok maximális páncélzata 4 hüvelyk (101 mm). A lőszerraktárakat 3 (76 mm), a géptermet 2 (51 mm) hüvelykes páncél védi.

Meghajtásukról 4 db, összesen 80.000 lóerős gőzturbina gondoskodik. Maximális sebességük 32 csomó (59 km/óra).

HMS_Belfast_02.jpgA HMS Belfast a tat felől

A HMS Belfast gerincét 1936. december 10-én fektették le a belfasti Harland and Wolff hajógyárban, vízre Szent Patrik Napján, 1938. március 17-én bocsátották. Keresztelését Anne Chamberlain, Neville Chamberlain brit miniszterelnök felesége végezte. Ez a brit hadiflotta első egysége amelyik Észak-Írország fővárosáról kapta a nevét. Építési költsége 2.141.514 Font, amiből a fegyverzet csak 75.000 Font.

A hajó vízkiszorítása 13.175 tonna, hossza 187 méter, szélessége 19,3 méter, merülése 6 méter. Legénysége 761 fő.

Előretekintés

Hadrendbe állítása után a Brit Hazai Flotta 2. Cirkáló Rajának (2nd Cruiser Squadron) állományába kerül. 1939. augusztus 14-én az Operation Hipper hadgyakorlaton vesz részt, ahol az Atlanti-óceánra kijutni és a brit flottát kijátszani próbáló német hajó szerepét játssza, sikerrel.

1939. augusztus 31-én a Brit Hazai Flotta 18. Cirkáló Rajának (18th Cruiser Squadron) állományába kerül Scapa Flowba. 1939. október 1-én hajózik ki északi-tengeri őrjáratra, aminek keretében három német tengerjáró hajót is feltartóztat a Német Birodalom elleni tengeri blokád keretében.

HMS_Belfast_04.jpg

1939. november 10-én ismét a 2. Cirkáló Raj állományába kerül. November 21-én tüzérségi gyakorlatra indul, de nemsokkal a kikötő elhagyása után aknára fut. A robbanásban megsérül a hajó gerince és az egyik gépterem, de úszóképes marad és visszavontatják a kikötőbe. Az alapos vizsgálat megállapítja, hogy a külső sérülései szinte jelentéktelenek, csak az egyik gépteremnél keletkezett egy kisebb lyuk, de a szerkezetét eldeformálta a robbanás lökéshulláma. A gerince 3 hüvelyk magasan felpúposodott, a fedélzete pedig megcsavarodott.

1940. január 4-én kivonják a hadrendből a várható hosszú javítás idejére. Június 28-án vontatják át szárazdokkba, ahol megkezdik rajta a munkát, valamint egyúttal fel is újítják. Megerősítik a páncélzatát és a fegyverzetét - a 8 db 0,5 hüvelykes (12,7 mm) Vickers gépágyúját lecserélik 18 db 20 mm-es Oerlikon légvédelmi gépágyúra -, valamint a legújabb tűzvezető rendszerekkel és radarokkal szerelik fel. A HMS Belfast ezután képes mind légi, mind vízfelszíni radarfelderítésre és tűzvezetésre bármelyik fegyvere részére.

1942. november 3-án áll ismét hadrendbe, mint a Royal Navy legütőképesebb könnyűcirkálója és a 10. Cirkáló Raj zászlóshajója lesz. A raj feladata az Észak-atlanti vizeken hajózó utánpótlást szállító konvojok védelme.

HMS_Belfast_03.jpgAz Észak-atlanti vizeken

1943. december 26-án fontos szerepet játszik a német Scharnhorst csatacirkáló elsüllyesztésében az Északi-foki csatában

1944. március végén, április elején a Volfrám Hadműveletben vesz részt, mint a csapásmérő flotta egyik kísérőhajó, aminek a célja az utolsó német csatahajó, a Tirpitz elsüllyesztése. Ezután rövid pihenőre és feltöltésre kikötőbe hajózik a franciaországi partraszállási hadművelet előtt. Winston Churchill brit miniszterelnök a fedélzetén szeretne részt venni a hadműveletben, de végül VI. György Királynak sikerül csak lebeszélnie a veszélyes elképzeléséről.

HMS_Belfast_1944_VI_Gyorgy.jpgVI. György Király a HMS Belfast fedélzetén

1944. június 6-án, a D-Napon 5.30-kor nyit tüzet a német partvédelemre és támogatja tűzcsapásokkal a partraszálló csapatokat. Július 10-ig marad a normandiai vizeken, ami során 1.996 gránátot lőnek ki 6 hüvelykes ágyúi.

1945. áprilisáig újabb felújításon esik át, mert a Távol-Keletre vezénylik és előtte még alkalmassá teszik a trópusi körülmények közötti hadviselésre, valamint megerősítik a légvédelmét a japán kamikáze támadások miatt. A meglévők mellé még további 16 db QF 2 fontos (40 mm) Mk VIII "pom-pom" légvédelmi gépágyúval és 14 db 20 mm-es Oerlikon légvédelmi gépágyúval szerelik fel.

1945. augusztus 7-én érkezik meg Sydney-be, de a harcokban már nem vesz részt, mert a Japán Birodalom augusztus 15-én kapitulál.

Az elkövetkezendő 5 évben is a Távol-Keleten teljesít szolgálatot, kivéve azt amikor 1948. októberében hazai vizekre hajózik. Ekkor tisztelete jeleként Belfast lakossága egy ezüst hajóharangot adományoz a hajónak. 

1950 és 1952 között a koreai háborúban aktívan részt vesz, hajótüzérségével támogatja a szárazföldi erőket, tengeri őrjáratokon vesz részt és légvédelmi fedezetet nyújt más egységeknek.

1955-ben döntés születik a felújításáról, amit 1956. január 6-án kezdenek meg. Teljesen új, zárt parancsnoki hidat kap, légvédelmi fegyverzetét és radarjait lecserélik, valamint ellenállóvá teszik atom-, biológiai-, és vegyi támadásokkal szemben is. 1959. május 12-én áll újra hadrendbe és továbbra is a Távol-Keleten állomásozik.

HMS_Belfast_1962_Szingapur.jpgSzingapúrban, 1962-ben

1963-ban angol vizekre hajózik, ahol augusztus 24-én tartalék állományba kerül. 1966 és 1970 között katonai szálláshajóként szolgál. Ekkor keres a brit Imperial War Museum új kiállítási tárgyakat a hadihajó osztályokat bemutató gyűjteményébe. Először csak az egyik fő lövegtorony megőrzéséről tárgyalnak, de végül felmerül az egész hajó megszerezhetőségének lehetősége. A szakmai grémium támogatja az elképzelést, praktikus és gazdaságos megoldásnak tartja, de a brit kormány a költségvetési megszorítások miatt elutasítja azt és 1971. május 4-én szétbontásra ítéli a hajót. Ekkor civil kezdeményezés alakul a hajó megmentésére, amihez csatlakoznak parlamenti képviselők és magas rangú tengerésztisztek is. Végül sikerül elérniük a hajó megmentését, amit Londonba vontatnak és 1971. október 21-én a Trafalgar Napon nyitják meg a nagyközönség előtt.

A HMS Belfast azóta átlagosan évi 1.000.000 látogatót vonz. 1982-ben és 1999-ben szárazdokkban teljeskörű felújításokon esik át, belső tereit is folyamatosan karbantartják és még legalább 2020-ig biztosan várja az érdeklődőket és a rajongókat.

HMS_Belfast_with_rainbow.jpg2013-ban a Temzén, fotó: Dimitry A. Mottl

 

A bejegyzés trackback címe:

https://1939-1945.blog.hu/api/trackback/id/tr356562043

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eMM2 2014.10.09. 20:12:40

Ha valaki Londonban jár ki ne hagyja,de szánjon rá 1 napot!
Nekem is van fotóm, a Haditechnika újság címlapon hozta valamint a róla szóló cikket is az én fotóim illusztrálják.
Persze a War Múzeum is kötelező,na arra egy nap még kevés is.:)

Tyler Durdan 2015.01.04. 14:43:54

Megvolt, fél nap is elég rá :)
A II.V.H. egyik megmaradt legendája.