A második világháború akkor és most

1939. augusztus 23. szerda - Német-szovjet megnemtámadási szerződés

2014. augusztus 23.

A Német Birodalom és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést köt

 

Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter Moszkvába érkezik egy külügyi delegáció élén, hogy az elmúlt hetek titkos diplomáciai erőfeszítései eredményeként megnemtámadási szerződést írjon alá a Német Birodalom nevében a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével. Az egész nap elhúzódó tárgylások második szakaszában, csak késő éjszaka kerül aláírásra az egyezmény, amit a Szovjetunió részéről Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos lát el kézjegyével.

Molotov-Ribbentrop_03.jpgRibbentrop aláírja a szerződést, a háttérben Molotov és Sztálin

A szerződés egy nyilvános, a két ország közötti megnemtámadási és együttműködési egyezményt, valamint egy titkos részt, az érdekszféra-elhatárolódási záradékot tartalmazza.

A megnemtámadási és együttműködési egyezmény értelmében a két ország:

  • tartózkodik az egymás ellen irányuló minden erőszakos tevékenységtől, valamint minden támadó cselekménytől akár önállóan, akár más hatalmakkal együtt,
  • tartózkodik attól, hogy olyan katonai szövetséghez csatlakozzon, illetve olyat támogasson amelyik a másik ország ellen háborús cselekedeteket hajt végre.

A célok megvalósulása érdekében a felek kikötik, hogy folyamatos kapcsolatot tartanak fent, illetve, hogy az egymással szemben felmerülő problémákat, illetve vitás kérdéseket párbeszéd, vagy békéltetőbizottság útján tisztázzák.

A szerződést tíz éves időtartamra kötik, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben azt egy esztendővel a határidő lejárta előttig egyik szerződő fél sem mondja fel, akkor a szerződés időtartama további öt évre meghosszabbodik.

Molotov-Ribbentrop_01.jpgMolotov is aláírja az egyezményt

Az érdekszféra-elhatárolódási záradék értelmében:

  • a balti államok (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területén a majdani szovjet-német határt Litvánia északi határa alkotja majd,
  • a Lengyelországhoz tartozó területeken a Német Birodalom és a Szovjetunió érdekszféráját a Narev, a Visztula és a San folyók vonala választja majd el,
  • a lengyel állam fennmaradásának további kérdéseit párbeszéd útján tisztázzák majd,
  • Délkelet-Európa vonatkozásában a szovjet fél kifejezi igényét Besszarábiára, míg a német fél az azon kívüli területekre.

Molotov-Ribbentrop_04.jpgSztálin és Ribbentrop a szerződés aláírása után

Az egyezmény létrejötte és aláírása nagy meglepetést okoz a világ közvéleményének, mivel csak kevesen számítottak rá, hogy pont az eddig egymással szemben álló két hatalom fog együttműködési szerződést kötni. Viszont ennek alapján sokaknak már egyértelmű, hogy közel a háború, amit a Német Birodalom fog indítani Lengyelország ellen, mert ezzel a lépéssel Adolf Hitler az utolsó politikai akadályt is elhárította az elől.

Az olasz kormány jelzi is a németnek, hogy amennyiben kitör a háború, akkor az olasz fél nem tud majd eleget tenni az Acélpaktum III. Cikkelyében vállalt kötelezettségének, mert az olasz haderő még legalább 1942-ig nem lesz háborúra alkalmas állapotban, ahogy azt már többször is jelezték a német félnek.

A francia kormány ezzel egy időben részlegesen mozgósítja hadseregét és megerősíti a határvédelmet.

 

A szerződés aláírását megelőző diplomácia események 1939. augusztusában

 

1939. augusztus 3. Molotov tájékoztatja Sztálint, hogy a Német Birodalom tárgyalásokat szeretne folytatni a Szovjetunióval Kelet-Európa jövőjéről, és engedélyt kér a németekkel a témában történő megbeszélésekre.

1939. augusztus 5. Anglia és Franciaország külügyi delegációt indít útnak a Szovjetunióba, de érthetetlen módon tengeri úton, így az csak augusztus 11-én érkezik meg Leningrádba.

1939. augusztus 9. A Német Birodalom diplomáciai üzenetben jelzi Lengyelországnak, hogy a Danziggal szembeni német követelések nem teljesítése könnyen háborút eredményezhetnek, amiért a Német Birodalom nem vállalja a felelősséget. 

1939. augusztus 10. Az előző napi német üzenetre a lengyelek azt a választ adják, hogy egy esetleges háború a Német Birodalom agressziójának a következménye lesz és a lengyelek nem lesznek semmiért sem okolhatóak.

1939. augusztus 11. Galeazzo Ciano olasz és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek Salzburgban tartanak megbeszélést, aminek során Ribbentrop kifejezi a Német Birodalom háború szándékát.

1939. augusztus 12. Ciano gróf Adolf Hitlerrel is találkozik. A fő téma továbbra is a német-lengyel viszony és az elkövetkezendő háború.

A Szovjetunió jelzi, hogy kész magas rangú német diplomáciai küldöttséget fogadni Moszkvában, hogy megbeszélést folytassanak a korábban jelzett témában.

1939. augusztus 13. A moszkvai német nagykövet utasítást kap, hogy késztesse Sztálint minél hamarabbi döntésre a német-szovjet viszonyt illetően.

Az időközben megérkezett brit-francia diplomáciai küldöttség szövetséget ajánl a Szovjetuniónak a Német Birodalommal szemben. Cserébe a szovjetek egyik feltétele, hogy a lengyelek biztosítsanak szabad áthaladást országukon egy esetleges szovjet-német háború esetén. A brit-francia küldöttség tudja, hogy ez olyan kérés amit a lengyelek semmilyen körülmények között nem teljesítenének.

1939. augusztus 14. Adolf Hitler a német hadsereg vezérkari tanácskozásán bejelenti, hogy augusztus végén hadba kíván lépni Lengyelország ellen, valamint hogy biztos benne, hogy Anglia és Franciaország nem fog tevékenyen beavatkozni az összetűzésbe, különösen akkor, ha Lengyelországot sikerül egy-két hét leforgása alatt legyőzni.

1939. augusztus 15. Az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) lemondja a közelgő nürnbergi pártnapokat a közelgő háború miatt, de egyelőre még nem tájékoztatják a lakosságot.

A német kormány a moszkvai német nagyköveten keresztül tájékoztatja a szovjeteket, hogy készek magas rangú diplomáciai küldöttséget indítani az országba.

A francia miniszterelnök sürgeti diplomatáit, hogy igyekezzenek minél előbb tető alá hozni egy megállapodást a szovjetekkel.

1939. augusztus 17. Az SS különleges egységei részére 150 db lengyel katonai egyenruha legyártását rendeli meg.

1939. augusztus 18. A németek a legmagasabb - külügyminiszteri szintű - delegációt készülnek a Szovjetunióba küldeni tárgyalni.

A nyugati hatalmak diplomatái továbbra sem tudnak előrehaladást elérni, mivel a lengyelek továbbra is makacsul elzárkóznak az augusztus 13-án szabott szovjet feltétel elfogadásától.

1939. augusztus 19. 19.10-kor megérkezik a hivatalos értesítés is a moszkvai német nagyköveten keresztül: augusztus 26-ra várják Ribbentrop külügyminisztert és kíséretét Moszkvába.

1939. augusztus 20. Adolf Hitler közvetlenül kéri Sztálint, hogy a tervezett találkozó időpontját hozzák előrébb augusztus 22. vagy 23-ra.

1939. augusztus 21. A szovjetek jelzik a nyugati diplomatáknak, hogy a lengyel feltétel elfogadása nélkül kevés esélyét látják egy egyezmény megkötésére.

21.00-kor Sztálin jóváhagyja Hitler kérését, hogy a megbeszélések időpontját előrehozzák augusztus 22. vagy 23-ra.

1939. augusztus 22. Adolf Hitler, most hogy már szinte biztos a német-szovjet egyezmény megkötésében, kiadja a parancsot Lengyelország megtámadására, 1939. augusztus 26-ra.

Joachim von Ribbentrop és kísérete két Fw 200 Condor repülőgép fedélzetén elhagyja Berlint, hogy Kelet-Poroszország érintésével Moszkvába utazzon.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://1939-1945.blog.hu/api/trackback/id/tr666562127

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

McKinney 2014.08.24. 14:19:32

Már előre tudták hogy pesten egy helyre fog kerülni az emlékművük