A második világháború eseményeit, harceszközeit és résztvevőit bemutató oldal

1939. szeptember 8. péntek - Elesik az utolsó lengyel erősség is Danzigban

2014. szeptember 08.

Megadják magukat a westerplattei erőd lengyel védői

 

Hét napi hősies harc után megadják magukat a danzigi Westerplatte-félszigeten található lengyel katonai erőd védői. Egy hetes kitartásuk reményt adott a lengyeleknek akkor, amikor a német hadsereg minden fronton megállíthatatlanul tört előre és szorította vissza a szárazföldön a lengyel hadsereget. Tettük Lengyelországban mind a mai napig a német invázióval szembeni ellenállás egyik szimbóluma.

Westerplatte_003.jpgA lángoló WST a Schleswig-Holstein csatahajóról fényképezve

A Danzig Szabad Városán belüli Westerplatte-félszigeten található Katonai Tranzit Raktárban (Wojskowa Składnica Tranzytowa, WST) lengyel katonai helyőrség felállítását 1925-ben engedélyezte a Nemzetek Szövetsége, és létszámát 88 főben határozta meg. De ezt titokban fokozatosan növelték és 1939-ben már 6 tiszt és 176 legénységű állományú katona állomásozott a félszigeten. A raktár létesítmény nem számít különösebben erős erődnek mivel csak öt vasbeton bunker, géppuskafészkek, lövészárkok és szögesdrót akadályok hálózata alkotja, a szárazföld felé pedig csak egy téglafal zárja le. Fegyverzete sem jelentős, 1 db 76,2 mm-es wz. 02 ágyúval, 2 db Bofors 37 mm-es wz. 36 páncéltörő ágyúval, 4 db Stokes-Brandt 81 mm-es wz. 31 aknavetővel, 16 db nehézgéppuskával, 25 db géppuskával 160 db puskával, 40 db pisztollyal és 1.000 db kézigránáttal rendelkezik a helyőrség.

westerplatte_005.jpegSchleswig-Holstein csatahajó a Westerplattet lövi

A második világháború kezdetén, szeptember 1-én hajnali 4.45-kor a danzigi öbölben, 150 méterre a félszigettől horgonyozó német Schleswig-Holstein csatahajó tüzet nyit a lengyel erődre. Ezzel egy időben 225 német katona a csatahajóról, és az SS-Heimwehr Danzig 1.500 katonája pedig a szárazföld felől kezdi meg támadását. Az erődben ekkor 182 katona és 27 civil önkéntes tartózkodik. Ekkor esik el a világháború első katonája a lengyel Wojciech Najsarek törzsőrmester, akivel egy német géppuskasorozat végez. A téglafalon ütött réseken át rohamozó németek viszont a lengyel géppuskák jól előkészített kereszttüzébe kerülnek, ami megállítja őket. Az erőd egyetlen 76,2 mm-es ágyúja is bekapcsolódik a harcba, de 28. lövése után a Schleswig-Holstein ágyúi kilövi. 6.22-kor veszteségeik miatt a német szárazföldi csapatok visszavonulnak. 8.55-kor újra próbálkoznak, miután a csatahajó 90 db 280 mm-es, 407 db 150 mm-es és 366 db 88 mm gránátot lő ki a lengyel állásokra. De ez a próbálkozás is kudarcba fullad és a nap végére sem sikerül bevenni az erődöt. Az első nap végéig 1 lengyel katona hal meg és 7 sebesül meg. A német veszteség 16 halott és 120 sebesült.

Szeptember 2-án a németek heves tengeri és szárazföldi tüzérségi tüzet zúdítanak a lengyel védőkre és a Luftwaffe 60 db Junkers Ju 87 Stuka zuhanóbombázója is két hullámban támadja őket. Ekkor semmisül meg a védők teljes élelmiszerkészlete, rádiója és mind a 4 db aknavetője is. A németek úgy vélik, hogy a heves bombázást senki sem élhette túl, de a szeptember 3-ról 4-re virradó éjszaka indított rohamot is sikeresen verik vissza a lengyelek. Szeptember 4-től kezdődően a tenger felől német torpedórombolók is folyamatosan lövik a lengyel állásokat valamint a németek a legkülönfélébb ötletekkel állnak elő, hogy megtörjék az ellenállást. Többek között kétszer is megpróbálnak égő vonatszerelvényeket bevezetni az erőd pályaudvarára, hogy felgyújtsák azt, de ezek a próbálkozások sem járnak sikerrel. Szeptember 5-én a gránátsokkot kapott Henryk Sucharski őrnagy, a helyőrség parancsnoka egy haditanácson indítványozza a megadást, de helyettese, Franciszek Dąbrowski százados ideiglenesen leváltja őt tisztségéből és tovább harcolnak.

Bundesarchiv_Bild_183-2008-0513-500,_Danzig,_Westerplatte,_Wald.jpgNémet katonák a szétbombázott Westerplatten

Viszont szeptember 7-re kezdenek kifogyni az ivóvízből és a sebesültjeiket sem tudják megfelelően ellátni, akiknek a sebei kezdenek üszkösödni, ráadásul ha elfoglalni nem is tudják, de egyre több bunkerüket és géppuskafészküket semmisíti meg a német légi-, tengeri- és szárazföldi tüzérségi tűz. Így a második haditanácson a megadás mellett döntenek és szeptember 8-án 9.45-kor kitűzik a fehér zászlót.

Westerplatte_004.jpgHenryk Sucharski őrnagy (jobbra) megadja magát

A lengyel katonák az egy hetes ostrom alatt 20 halottat és 53 sebesültet vesztettek, de lekötöttek  3.400 német katonát, akiknek 2-300 fős veszteséget okoztak. A kis helyőrség kitartása reményt adott a lengyel népnek és példát mutatott a hadseregnek, ahogy a lengyel rádió is minden reggel bemondta, hogy "a Westerplatte még mindig harcban áll".

Bundesarchiv_Bild_183-1989-516-505,_Westerplatte,_hissen_der_Reichskriegsflagge.jpgHorogkeresztes zászló a Westerplatten az ostrom után

 

A lengyelországi háború korábbi eseményei és előzményei:

1939. szeptember 7. csütörtök

A francia hadsereg bevonul a Saar-vidékre

1939. szeptember 5. kedd

Megállíthatatlanul tör előre a német hadsereg

1939. szeptember 4. hétfő

Brit bombázók német kikötőket támadnak

1939. szeptember 3. vasárnap

Nagy-Britannia, Új-Zéland, Ausztrália és Franciaország hadat üzen a Német Birodalomnak

1939. szeptember 2. szombat

Nagy-Britannia és Franciaország 12 órás ultimátumot ad a Német Birodalomnak

1939. szeptember 1. péntek

Háború! - A Német Birodalom megtámadja Lengyelországot

1939. augusztus 31. csütörtök

A német haderő megkapja a hivatalos parancsot Lengyelország megtámadására

1939. augusztus 30. szerda

Lengyelország mozgósít

1939. augusztus 27. vasárnap

Elmarad a Békemenet és a megemlékezés a holtakra is

1939. augusztus 26. szombat

Német csapatok támadják meg Lengyelországot

1939. augusztus 25. péntek

Adolf Hitler módosítja a Lengyelország elleni támadás időpontját

1939. augusztus 23. szerda

A Német Birodalom és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést köt

1939. augusztus 14. hétfő

Hitler bejelenti a háború kezdő időpontját

süti beállítások módosítása