A második világháború eseményeit, harceszközeit és résztvevőit bemutató oldal

1939. szeptember 27. szerda - Varsó kapitulál

2014. szeptember 27.

Varsó közel három heti német ostrom után megadja magát

 

Tadeusz Kutrzeba Altábornagy, a Varsót védő lengyel katonai erők parancsnokhelyettese délben aláírja a tűzszüneti megállapodást Johannes Blaskowitz Tábornokkal, az ostromló német katonai erők parancsnokával, majd a nap során hivatalosan is leteszik a fegyvert.

Varso_1939_09_30_003.jpgLengyel rohamsisakok halma a fegyverletétel után

Varsó már a háború első napjától kezdődően folyamatosan támadás alatt áll. A német légierő a Luftwaffe állandóan bombázza, a szárazföldi egységek pedig napok alatt elérik külső kerületeit. A főváros védelme kezdetben meglehetősen gyenge, mivel helyőrségét, a rendőri és tűzoltó alakulatokat mind a határ mellé vezényelték el, valamint a fiatal férfiakat felszólították, hogy szintén hagyják el Varsót és csatlakozzanak a harcolókhoz. Mindössze négy zászlóaljnyi gyalogság és egy tüzérüteg marad. Légvédelmét géppuskák, 86 db légvédelmi löveg és 54 db vadászgép próbálja biztosítani.

Defenders_of_Warsaw_(1939).jpgLengyel légvédelmi géppuskás egység Varsóban

Szeptember 3-án, mikor a német 4. Panzer-Division (4. Páncélos Hadosztály) közvetlenül Varsó felé próbál áttörni a Łódź Hadsereg védelmén keresztül, a lengyel főparancsnok, Edward Rydz-Smigly megbízza Walerian Czuma Altábornagyot a főváros védelmével. Czumának emellett a fővárosban eluralkodó fejetlenségen és pánikon is úrrá kell lennie. A főváros civil vezetőivel közösen megkezdi a polgárőrség felállítását, akiknek a frontra küldött rendőröket és tűzoltókat kell helyettesíteniük, a városi hivatalnokokat behívják dolgozni, és a lakosokat arra kérik, hogy segítsenek barikádokat és harckocsiakadályokat építeni.

Varso_1939_09-Julien_Bryan.jpgVarsói lakosok harckocsiárkokat ásnak

Szeptember 7-re a város légvédelme kezd összeomlani, mert bár 43-43 német bombázót lelőtt a földi légvédelem és a vadászgépek is, de szeptember 5-én 11 légvédelmi üteget elvezényelnek a városból és eddigre 38 vadászgépet vesztenek az eredeti 54-ből.

Szeptember 8-án az első német szárazföldi egységek nyugati irányból elérik Varsó elővárosait. Délután 5-kor a 4. Panzer-Division megpróbál betörni az Ochota városrészbe, de súlyos veszteséget szenved a jók kiépített lengyel védelem miatt és kénytelen visszavonulni. Másnap a hadosztály újra próbálkozik gépesített gyalogsággal és tüzérséggel megerősítve, de a barikádok, tankakadályok és a szinte közvetlen közelről tüzelő páncéltörő ágyúk ismét visszaverik őket. A lőszerhiány miatt sokszor kényszerülnek improvizálni a lengyel védők, van hogy egy közeli üzemből hozott terpentinnel locsolják fel az utcákat, és amikor a német páncélosok végighajtanak rajta felgyújtják az egészet, így semmisítik meg azokat. A 4. Panzer-Divisiont ki is vonják a harcokból miután 220 páncélosából 80-at veszít el az utcai harcokban.

warsaw_ochota_1939_1.jpgNémet Panzer II harckocsi és kísérő gyalogság az Ochota városrészben

Ekkorra Czuma Altábornagynak 2 gyalogos hadosztálynyi reguláris haderőt, 64 db tüzérségi löveget és 33 db harckocsit sikerül összegyűjtenie nagyrészt a frontról visszavonulók összegyűjtésével és a frontra küldöttek városban tartásával. Szeptember 11-én a lengyel főparancsnok kiadja az utasítást Varsó mindenáron való megvédésére. Másnap a német 3. Hadsereg Varsótól délre áttöri a Narew folyó melletti védelmi állásokat, ami így a főváros délkeleti irányból történő bekerítésével fenyeget. Két lengyel ellentámadás is indul, de nem járnak sikerrel és az egységeket visszavonják a keleti városrészekbe. Szeptember 15-re néhány keskeny szakasztól eltekintve amik még lengyel kézen vannak, a fővárost gyakorlatilag bekerítik a német 3. és 8. Hadseregek.

Varso_1939_09_006.jpgLengyel katonák a barikád mögött

Szeptember 16-án a 8. Hadsereg megpróbál menetből betörni a Praga városrészbe, de visszaverik őket. Ennek során az 1944-es Market-Garden Hadműveletben az 1. Lengyel Ejtőernyős Dandárt vezető Stanisław Sosabowski Ezredes 21. "Varsó Gyermekei" Gyalogos Ezrede teljesen megsemmisíti a német 23. Gyalogos Ezredet.

Polishfighers1939.jpgLengyel géppuskás raj harcban

Szeptember 19. után a Bzurai csatában szétvert két lengyel hadsereg néhány túlélő egységeinek sikerül beverekedniük magukat Varsóba és ezzel 120.000 főre nő a várost védő katonai erő létszáma. Ezzel szemben 175.000 német katona sorakozik fel a főváros körül, amit szeptember 22-re sikerül hermetikusan bekeríteniük. Az ostromgyűrűn belül rekedt civileket és katonákat folyamatosan bombázza a Luftwaffe két légiflottája és folyamatosan lövi a szárazföldi tüzérség még vasúti ágyúkat is bevetve.

Varso_1939_09_009.jpgNémet 15cm sFH 18 (15cm schwere Feldhaubitze 18) löveg tüzelés közben

Szeptember 25-én nyugati irányból 5, a keletiből pedig 4 német hadosztály egyszerre indít általános támadást, amit 70 tüzérségi üteg, és 80 nehéztüzérségi üteg támogat a Luftwaffe mellett. De nem járnak sikerrel és a lengyelek nemcsak hogy kitartanak, de vissza is szorítják őket megindulási állásaikba. Ráadásul az éjszaka során ellentámadást indítanak és számos német állást megsemmisítenek, különösen a Praga és a Mokotóv városrészekben.

Varso_1939_09_010.jpgLengyel fogságba esett német katonák

A sikeres katonai ellenállás ellenére a helyzet a fővárosban kezd katasztrofális lenni, mert bár elegendő felszerelés és hadianyag áll rendelkezésre a harcok még hetekig tartó folytatásához, de vízből és orvosi felszerelésből vészesen kevés van. A vízműveket a németek már szétbombázták és sem fogyasztási, sem tűzoltási célra nincs elegendő víz, amit a polgári lakosság, a gyerekek, a nők és az öregek szenvednek meg igazán. Ebben a helyzetben a katonai és polgári védelem vezetői úgy döntenek, hogy a civil lakosság megóvása érdekében megkezdik a tárgyalásokat a megadásról. Tadeusz Kutrzeba Altábornagy szeptember 26-án egyeztet erről először a németekkel, és másnap már alá is írja a fegyverszüneti, majd fegyverletételi megállapodást.

Varso_1939_09_27_Blaskowitz_Kutrzeba_1.jpgA fegyverszünet aláírása - jobb szélen háttal Tadeusz Kutrzeba Altábornagy a Varsót védő lengyel katonai erők parancsnokhelyettese, balra középen Johannes Blaskowitz Tábornok az ostromló német katonai erők parancsnoka

Sok katonai egység nem engedelmeskedik a fegyverletételi parancsnak és folytatja a harcot. Ezeket a lengyel tábornokok személyesen keresik fel és bírják rá a fegyverletételre. Ezzel egy időben megkezdik a fegyverek, felszerelés és hadianyag elrejtését, amiket később az 1944-es felkelésben használni is fognak majd. A német csapatok szeptember 30-án kezdik meg a bevonulást Varsóba és a lengyel katonák hadifogolytáborba küldését.

Varso_1939_09_30_001.jpgVarsó védői hadifogságba vonulnak

Tragikus és szomorú nap ez a lengyel népnek. Az ország szinte teljes területét megszállta a Német Birodalom és a Szovjetunió, fővárosuk elesett és romokban hever. Hősiesen és kitartóan küzdöttek de haderejük nem volt elég nagy a két birodalom ellen vívott kétfrontos háborúhoz. Szövetségeseikben, Angliában és Franciaországban bíztak, hogy ígéretüknek megfelelően segítségükre sietnek és támogatják őket harcukban, de csalódniuk kellett.

A varsói harcokban 6.000 lengyel katona hal meg, 16.000 sebesül meg és 102.000 kerül hadifogságba. A polgári lakosok közül 25.800-an halnak meg és 50.000-en sebesülnek meg. De ezzel még nem érnek véget szenvedéseik, mert 5 éves német megszállás következik, amit több mint negyven éves szovjet követ majd.

Varso_1939_09_001.jpgLengyel kisfiú Varsó romjai között

 

A lengyelországi háború korábbi eseményei és előzményei:

 

1939. szeptember. 24. vasárnap

Véget ér Adolf Hitler egy hetes látogatása Danzigban

1939. szeptember 22. péntek

Varsóban elesik Werner von Fritsch, a Lengyelország elleni hadművelet alapjait kidolgozó tábornok

1939. szeptember 17. vasárnap

A Szovjetunió megtámadja Lengyelországot

1939. szeptember 16. szombat

A franciák kivonulnak a Saar-vidékről

1939. szeptember 10. vasárnap

A háború első német tábornok áldozata

1939. szeptember 8. péntek

Megadják magukat a Westerplatte-i erőd lengyel védői

1939. szeptember 7. csütörtök

A francia hadsereg bevonul a Saar-vidékre

1939. szeptember 5. kedd

Megállíthatatlanul tör előre a német hadsereg

1939. szeptember 4. hétfő

Brit bombázók német kikötőket támadnak

1939. szeptember 3. vasárnap

Nagy-Britannia, Új-Zéland, Ausztrália és Franciaország hadat üzen a Német Birodalomnak

1939. szeptember 2. szombat

Nagy-Britannia és Franciaország 12 órás ultimátumot ad a Német Birodalomnak

1939. szeptember 1. péntek

Háború! - A Német Birodalom megtámadja Lengyelországot

1939. augusztus 31. csütörtök

A német haderő megkapja a hivatalos parancsot Lengyelország megtámadására

1939. augusztus 30. szerda

Lengyelország mozgósít

1939. augusztus 27. vasárnap

Elmarad a Békemenet és a megemlékezés a holtakra is

1939. augusztus 26. szombat

Német csapatok támadják meg Lengyelországot

1939. augusztus 25. péntek

Adolf Hitler módosítja a Lengyelország elleni támadás időpontját

1939. augusztus 23. szerda

A Német Birodalom és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést köt

1939. augusztus 14. hétfő

Hitler bejelenti a háború kezdő időpontját

 

süti beállítások módosítása