A második világháború eseményeit, harceszközeit és résztvevőit bemutató oldal

A furcsa háború

2014. november 05.

Csendben érlelődik a világháború

 

Lengyelország 1939. szeptember 1-i német, majd 1939. szeptember 17-i szovjet megtámadása és megszállása után a harci cselekmények nyugvópontra kerülnek és egy csendesebb időszak következik a második világháború menetében. Bár a fegyverek hallgatnak, de a háttérben az egymással hadban álló országok folyamatosan készülnek a folytatásra, míg a többi nemzet aggódva várja az elkövetkezendőket.

Evening_Standard_1939_november_1.jpg"Valami baj van a motorral, Papa" - karikatúra az Evening Standard 1939. november 1-i számában

Ez az időszak a francia csapatok Saar-vidékről 1939. szeptember 16-án  történt visszavonásától 1940. május 10-ig, a németek Franciaország és a németalföldi államok ellen indított hadjáratának kezdetéig tart. Ebben az időszakban az egymással hadban álló felek között nem történnek érdemi harccselekmények - leszámítva az atlanti-óceáni tengeri háborút és néhány légicsatát a német-francia határ fölött -, de minden fél hadereje felfejlesztését végzi a folytatáshoz.

He_111_lelove_Hazebrouck_folott_1939_november_Roye-ban.jpgHazebrouck fölött lelőtt német He 111 bombázó törzsét szállítják át francia katonák Roye városán

09-Bundesarchiv_Bild_146-1985-074-33.jpgEgy lelőtt angol harcigép roncsit is elszállítják

A magyarban furcsa háborúként használt kifejezést először William Borah amerikai szenátor használja 1939. szeptemberi, "There is something phoney about this war" (Valami hamisság van ebben a háborúban) kijelentésében, amiből a phoney war (hamis háború) kifejezés terjed el angol nyelvterületen. A németek a Sitzkrieg (ülőháború), a franciák a drôle de guerre (vicces háború), míg Winston Churchill a twilight war (alkonyat háború) kifejezést használják.

Sitzkrieg_002.jpgFrancia katona őrszolgálatban

Adolf Hitlernek célja háborút indítani Franciaország ellen, de ezt a legkedvezőbb helyzetben szeretné megtenni, amikor a Wehrmacht már megfelelően felkészült rá. 1939-ben a német hadvezetés még nem tartja sem a haderő állapotát, sem a haditervek kidolgozottságát megfelelőnek, ezért szükségük van még időre a felkészüléshez. A lengyel hadjárat során Hitler legnagyobb félelme az volt, hogy kétfrontos háborúra kényszerül, amennyiben a franciák és az angolok tényleges hadműveletekbe kezdenének a lengyelekkel kötött szövetségükhöz híven. Mivel a német haderő zöme 1939. szeptemberében keleten, Lengyelországban harcol és csak gyenge erők védik a nyugati határt egy erőteljes támadás akár az egész hadműveletet veszélybe sodorhatta volna. De szerencséjére nem történik ilyen és a franciák csak gyenge erőkkel vonulnak be a Saar-vidékre, ahonnan szeptember 16-án ki is vonulnak.

British_Expeditionary_Force_(BEF)_1939_001.jpgA franciák örömmel fogadják a Brit Expedíciós Haderő katonáit 1939. őszén

A lengyel hadjárat lezárulta után szeretne időt nyerni a szükséges felkészüléshez, ezért 1939. október 6-án békeajánlatot tesz a Német Birodalomnak hadat üzent nemzeteknek, amit ha azok elfogadnának, nyugodtan készülhetne fel a következő háborúra. Édouard Daladier francia miniszterelnök már másnap, Neville Chamberlain brit miniszterelnök pedig 1939. október 12-én utasítja el ajánlatát, így arra kényszerül, hogy lehetőleg mihamarabb megindítsa a támadást, mielőtt azt a franciák és angolok tennék meg. 1939. október 9-én kiadja a 6. számú Führer utasítást (Führer-Anweisung N°6), amiben elrendeli a németalföldi államok és Franciaország megtámadását.

Bundesarchiv_Bild_183-2001-0706-501,_Warschau,_Walther_v._Brauchitsch,_Adolf_Hitler.jpgAdolf Hitler és Walther von Brauchits a Wehrmacht vezérkari főnöke, aki csak lemondásával - amit Hitler nem fogadott el - tudta rávenni a Führert, hogy álljon el a november 12-i támadási időponttól

Az utasítás még nem tartalmaz konkrét dátumot a hadműveletek megkezdésére vonatkozóan, de nemsokkal később Hitler 1939. október 25-ét jelöli ki arra. A német vezérkar figyelmezteti őt, hogy ez egy teljesíthetetlen időpont, mert a haderőt még fel kell vonultatni a nyugati határhoz, a sérült harceszközöket ki kell javítani, a megfogyatkozott lőszerkészleteket fel kell tölteni. Ezért a támadást többször elhalasztja, először 1939. november 12-re, majd november 19-re, végül határozatlan időre. Majd a tél közeledte és a finn-szovjet háború kitörése miatt már nem lesz sürgető a hadművelet megkezdése.

Sitzkrieg_001.jpgBrit légvédelmi állás a francia-belga határon

Eközben a franciák is beérik annyival, hogy haderejüket felvonultatják a Maginot-vonalba és amögé, az angolok pedig az expedíciós haderejüket szállítják át a kontinensre, amit nagyrészt a Maginot-vonal folytatásaként a francia-belga határon állítanak fel.

BEF_Troops_of_51st_Highland_Division_march_over_a_drawbridge_into_Fort_de_Sainghain_on_the_Maginot_Line,_3_November_1939.jpgA brit 51. Felföldi Hadosztály katonái vonulnak be a Maginot-vonal Fort de Sainghin erődjébe

 

süti beállítások módosítása