A második világháború eseményeit, harceszközeit és résztvevőit bemutató oldal

1939. november 30. csütörtök - A Szovjetunió megtámadja Finnországot

2014. november 30.

Kitör a szovjet-finn téli háború

 

1939. november 30-án, reggel 8 órakor egy órás tüzérségi előkészítést követően a Vörös Hadsereg megtámadja Finnországot, mert az nem teljesítette a Szovjetunió területi követeléseit21 szovjet hadosztály, összesen 450.000 katonával indul támadásba a harmad akkora finn haderő ellen. A Szovjetunió célja nemcsak a vitatott területek, hanem teljes Finnország megszállása.

teli_haboru_015_t_28.jpegSzovjet T-28 közepes harckocsik a finn fronton

A támadó szovjet haderőt 4 hadseregbe osztják, amik az alábbiak a hadműveleti területük szerint délről északra:

  • 7. Hadsereg: 9 hadosztály, 1 harckocsi hadtest és 3 harckocsi dandár alkotja. A Karéliai-földszoroson a Mannerheim védelmi vonalat áttörve kell Viipuri irányába támadnia.
  • 8. Hadsereg: 6 hadosztály és 1 harckocsi dandár alkotja. A Ladoga-tótól északra kell áttörnie a finn védelmet, majd megkerülve a tavat a Mannerheim védelmi vonal mögé kerülnie.
  • 9. Hadsereg: 3 hadosztály alkotja és egy még úton van hozzá. Közép-Finnországba kell betörnie és félbe vágnia az országot.
  • 14. Hadsereg: 3 hadosztály alkotja. Murmanszkból kiindulva az északi Petsamo kikötővárost kell elfoglalnia, majd délre fordulnia Rovaniemi irányába.

teli_haboru_003_szovjet_tamadasi_terv.pngA szovjet támadási terv a 4 hadsereggel (forrás: wikipedia)

A finn haderőt 9 hadosztály, 4 dandár és néhány, nagyrészt önkéntesekből álló független zászlóalj és század alkotja, amik reguláris részét 3 hadtestbe szervezik. A II. és III. Hadtestek alkotják a Földszorosi Hadsereget (Kannaksen Armeija - KannA) ami a Karéliai-földszoroson a Mannerhein-vonalban állomásozik.

foldszorosi_hadsereg_1939.pngA finn védelem a Karéliai-földszoroson. Kékkel a Mannerheim védelmi vonal, keleti szárnyán a III. Hadtest, míg a nyugatin a II. Az U, M, L, R-csoportok a halogató harccsoportok. (forrás: wikipedia)

A IV. Hadtest két hadosztállyal a Ladoga-tótól északra védekezik. Finnország középső és északi részének védelmét pedig teljes egészében a független és önkéntes zászlóaljak és századok látják el, a határőr, polgárőr és felkelő csapatok.

teli_haboru_004_finn_katona_M_26_golyoszoro.jpgFinn katonák M-26 golyószóróval

A német lengyelországi blitzkrieg sikerétől lenyűgözött Sztálin és Kliment Vorosilov marsall gyors, néhány hétig tartó, sikeres hadjáratra készül. Elképzelésük szerint a Vörös Hadsereg könnyen áttöri majd a finn védelmet és elfoglalja az egész országot. Még azt is parancsba adják a katonáknak, hogy vigyázzanak, hogy a nagy lendületben nehogy véletlenül betörjenek svéd területre is. Sztálin és Vorosilov lelkesedését a szovjet hadvezetés nem minden tagja osztja, mert tisztában vannak vele, hogy a bliztkrieg a közép-európai terepviszonyokra lett tervezve, és ezzel ellentétben a finn határvidék sűrű erdős, mocsaras, kiépített utaktól mentes terepviszonyai nem alkalmasak a gyors, mozgó hadviselésre. Ők nagyobb mértékű hadianyag koncentrációt, erősebb tüzérségi előkészítést és a front szűk szakaszain a Vörös Hadsereg legerősebb alakulataival végrehajtott áttörést javasolnak, de Sztálin és Vorosilov nem veszi figyelembe őket, amiért később súlyos árat fizetnek.

voros_hadsereg_plakat_1939.jpg

További problémát jelent a Vörös Hadsereg tisztikarának összetétele, amit Sztálin 1936-ben megkezdett nagy tisztogatása teljesen szétzilált. Ennek során a hadsereg öt marsalljából hármat, 264 főtisztjéből 220-at, és tisztjeiből 36.761 főt távolítottak el, végeztek ki vagy küldtek munkatáborba. Helyüket tapasztalatlan, de politikailag elhivatott tisztekkel töltötték fel és politikai komiszárok kerültek minden harcoló alakulathoz, akik jóváhagyása nélkül gyakorlatilag semmiről nem dönthetnek önállóan a tisztek.

teli_haboru_013_szovjet_B4.jpgSzovjet B4 tarack és személyzete a Finnország elleni támadás első napjaiban

A finn hadvezetés az ország védelmét elsősorban az 1.000 kilométer hosszú határ terepviszonyaira alapozza. Tisztában vannak azzal, hogy annak nagy része nehezen, vagy alig áthatolható sűrű erdőség. Megerősített védelmi vonalat gyakorlatilag csak a Keréliai-földszoroson építenek ki, a Mannerheim-vonalat. Erről a szovjet propaganda azt terjeszti, hogy olyan erős, mint a francia Maginot-vonal, de a valóságban csak lövészárkok és rönkbunkerek hálózata, vasbeton bunker pedig csak minden egy kilométerre jut, tehát gyengébb, mint a közép-európai védelmi vonalak. A finnek a védelmet itt is elsősorban a terep adta lehetőségekre és a gerilla harcmodorra alapozzák, ugyanúgy mint végig a keleti határvonalon mentén is. A védelmi vonal nem közvetlenül a határon található, hanem attól 30-75 kilométerre. A köztes területen 21.000 katona állomásozik 4 harccsoportba (U, M, L, R) osztva, akik feladata, hogy támadás esetén halogató harcot folytatva vonuljanak vissza a Mannerhein védelmi vonalba, és közben a lehető legnagyobb veszteséget okozva lassítsák le az ellenség előretörését.

teli_haboru_010_finn_katonak.jpgFinn katonák várják a szovjet támadást

A szovjet haderő mind élőerő, harckocsi, repülőgép és felszerelés tekintetében számbeli fölényben van a finnhez képest, akik alig rendelkeznek harckocsikkal, tankelhárító fegyverekkel és harci repülőgépekkel. Emellett híján vannak hadianyagnak is, lőszerkészletük kritikusan alacsony és üzemanyagkészletük is csak 19-60 napra elegendő. Az egyetlen pozitívum, hogy a gyalogság fő rendszeresített fegyvere az a Mosin-Nagant puska, ami a szovjeteké is, így lőszerkészletüket idővel fel tudják tölteni a szovjetektől zsákmányolt készletekből. Ruházat és felszerelés tekintetében viszont a finnek élveznek előnyt, akik a már most is rendkívüli hidegben megfelelő meleg és fehér színű ruházattal rendelkeznek, míg a Vörös Hadsereg katonái keki színű, vékony posztó ruházatban harcolnak.

teli_haboru_008_voros_katonak.pngSzovjet katonák lövészárokban a finn fronton

Az egy órás tüzérségi előkészítést követően reggel 8 órakor indítja meg támadását a Vörös Hadsereg négy hadserege. A Karéliai-földszoroson 250.000 szovjet katona indul meg a Mannerheim-vonalat védő 130.000 finn katona ellen, a keleti határ mentén pedig 200.000 szovjet katona a néhány 10.000 finn védő ellen. A szovjet légierő délelőtt bombatámadást hajt végre a finn főváros Helsinki ellen is.

teli_haboru_016_helsinki_1939_11_30.jpgBombatalálatot kapott ház Helsinkiben 1939. november 30-án

A szovjetek lassan haladnak a nehéz terepen. A finneknek a tankelhárító fegyverek és harckocsik hiánya miatt kezdetben gondot okoznak a szovjet harckocsik, de gyorsan megtanulják, hogy hogyan harcolhatnak ellenük. A terep adottságait kihasználva gerilla taktikát alkalmazva szétválasztják a nagy hadoszlopokat és a kisebb csoportokat egyesével számolják fel. A harckocsikat közelharcban teszik harcképtelenné, farönköket dugnak a futógörgők közé és Molotov-koktélokkal gyújtják fel azokat. Csak a Karéliai-földszoroson az első napokban 80 szovjet harckocsit tesznek így harcképtelenné.

teli_haboru_012_szovjet_hadoszlop.jpgMegsemmisített szovjet hadoszlop egy finn erdőségben

Már az első napok történései alapján látszik, hogy az előretörés lassabb lesz a tervezettnél, de a szovjet hadvezetés bízik benne, hogy a kezdeti ellenállást legyűrve felgyorsul majd a támadás menete. Ehhez viszont az időjárásnak és a finneknek is lesz még egy-két szava.

 

süti beállítások módosítása