A második világháború akkor és most

A szovjet-finn téli háború eseményei 1940. februárjában és a márciusi moszkvai békekötés

2015. március 14.

Az ádáz és kimerítő februári harcok után a márciusi moszkvai békekötéssel véget ér a téli háború

 

Az 1939. decemberi és 1940. januári előzmények

1939. decemberében Sztálin és a szovjet vezérkar várakozásai ellenére a Vörös Hadsereg nem volt képes néhány hét alatt szétverni a finn hadsereget és elfoglalni Finnországot, sőt a makacsul védekező finnek gyorsan megállítják a szovjet előretörést és jelentős veszteséget okoznak nekik. A sikertelenség miatt Sztálin 1939. december 28-án leállítja a támadó hadműveleteket amíg megoldást nem találnak a kialakult helyzet megoldására. A szovjet csapatok beássák magukat, az elszakadt, bekerített és magukra maradt egységeket pedig a finnek számolják fel egymás után. Sztálin meneszti a hadművelet kidolgozóját és irányítóját Kloment Vorosilov marsall hadügyi népbiztost és a helyére Szemjon Tyimosenko marsallt nevezi ki, aki már a háború előtt sem értett egyet Vorosilov stratégiájával és nagyobb mértékű hadianyag koncentrációt, erősebb tüzérségi előkészítést és a front szűk szakaszain a Vörös Hadsereg legerősebb alakulataival végrehajtott áttörést javasolt.

teli_haboru_008.jpgSzovjet katonák zsákmányolt finn lobogóval

Tyimosenko a négy finnországi front közül a karéliai-földszorosit jelöli ki mint elsődlegest, ahol az áttörést meg kell valósítani a Mannerheim védelmi vonalon keresztül. 1940. januárját ennek a nagyszabású támadásnak az előkészítésével tölti. A Vörös Hadsereg egységeit átszervezi, az eddig itt harcoló 7. Hadsereg mellett felállítja a 13. Hadsereget is, aminek a hadműveleti területe a földszoros keleti oldalán a Taipale és a Munasuo-mocsár közötti 16 kilométeres frontszakasz lesz. A 7. Hadsereg hadműveleti szakasza a továbbiakban a nyugati szakaszon Summa térségében lesz. A hadosztályokat pihenteti és feltölti, hatalmas mennyiségű fegyverzetet és hadianyagot kapnak utánpótlásként. Egy hónap alatt a korább a földszoroson harcoló 10 hadosztály mellé további 16 érkezik, valamint hét harckocsi dandár, amik összlétszáma így január végére eléri a 600.000 főt, amivel szemben nyolc finn hadosztály 150.000 katonája áll védelemben.

teli_haboru_010_mannerheim_vonal.jpgFinn katonák a Mannerheim védelmi vonal egyik lövészárkában

A felkészülés közben a finn védelmet sem hagyja pihenni. Minden nap légi- és tüzérségi bombázással árasztják el a Mannerheim védelmi vonalat, különösen a bunkereket és az erődítményeket, valamint néhány század gyalogság erővel rajtaütéseket hajtanak végre. A finnek kénytelenek napközben a bombázásokat az erődítményeikben átvészelni, majd éjszaka kijavítani a nap közben keletkezett károkat. Mivel nem rendelkeznek kellő erővel, így nem tudnak visszatámadni, tüzérségük pedig olyan kevés gránáttal rendelkezik, hogy a parancs szerint csak kritikus helyzetben nyithatnak tüzet. Ez az első világháborúra emlékeztető lövészárok harc megviseli a finneket. Igaz, hogy csak nagyjából 3.000 főt vesztenek az egy hónap alatt, de a mindennapos bombázás, a pihenés hiánya, a feszültség megterheli a katonákat.

teli_haboru_005_mannerheim_vonal_2.jpgTüzérségi tűz alatt a finn védelem

 

Az 1940. februári harcok és a békeszerződéshez vezető események

A szovjet támadás 1940. február 1-én indul meg erőteljes tüzérségi előkészítéssel. Már az első napon 300.000 légi- és tüzérségi gránátot zúdítanak a finn védelmi vonalra, amit még kilenc napon át megállás nélkül folytatnak. Mindeközben a szárazföldi egységek folyamatosan rohamoznak, hogy áttörjék a védelmet. A decemberi taktikával ellentétben a szovjet tankok most kisebb csoportokban, erős gyalogsági fedezet mellett támadnak, így a finnek nem tudják alkalmazni a motti taktikát, nem tudják szétválasztani őket és egyesével megsemmisíteni. A pusztító bombázás és a február 11-én indított nagy erejű szovjet támadás végül meghozza eredményét és a summai szakaszon sikerül áttörniük a védelmet. Másnap a finnek két zászlóalj erővel ellentámadást indítanak a betörés felszámolására, de a szovjet tüzérség és harckocsik visszaverik őket. A szovjetek egy több helyen törnek be a védelmi vonalba és semmisítik meg a finn erődítéseket és bunkereket, február 12-én sikerül felrobbantaniuk a védelmi vonal kulcsfontosságú elemét az Sj 5 jelű bunkert is. Mannerheim marsall átlátva a helyzet tarthatatlanságát elrendeli az általános visszavonulást a Mannerheim védelmi vonalból az északra kiépített második, "V" védelmi vonalba. Ekkorra a Karéliai-földszoroson harcoló szovjet erők túlnyomó része a summai térségben harcol, óriási nyomást fejtve ki a finn védelemre. Céljuk Viipuri, a térség legnagyobb finn városának és egyben jelentős közlekedési csomópontjának az elfoglalása, ami után megnyílna az út Finnország belsejébe.

teli_haboru_009_sj5_mannerheim_vonal.jpgAz Sj 5 jelű bunker balra fent a dombtetőn, amit 1940. február 12-én sikerül a szovjeteknek felrobbantaniuk

Ezzel egy időben megkezdődnek a béketárgyalások is a szovjetek és a finnek között. Február 12-én Väinö Tanner finn külügyminiszter Stockholmba utazik, hogy tárgylásokat kezdjen a szovjet diplomatákkal. Mindkét felet sürgeti az idő, mivel a finn hadsereg kezd kimerülni, de a szovjetek is jelentős veszteségeket szenvednek. Moszkván egyébként is nagy a politikai nyomás, hogy a decemberi fiaskó után sikeres hadjárattal fejezze be a háborút, amire nincs sok ideje, mert egyre nagyobb a lehetősége egy angol-francia beavatkozásnak, valamint a tavasz is közeleg, amikor az olvadások miatt a mocsárrá változó finn erdőségekben ragadhat a Vörös Hadsereg.

teli_haboru_004.jpgFinn katonák zsákmányolt szovjet géppuskával védekeznek (kép forrása: SA-Kuva)

A másodlagos védelmi vonalat február 21-ig tudják tartani a finnek, majd ebbe is betörnek a szovjet harckocsik és gyalogság. Február 22-én a szovjet 43. Hadosztály a befagyott Finn-öblön keresztül támadva elfoglalja a Lasisaari és Koivisto szigeteket. Február 25-én a szovjetek átadják békefeltételeiket a finn diplomatáknak. Másnap a "V" védelmi vonalon áttört és Viipuri irányába előretörő szovjet egységek megállítására a finn 23. Hadosztály 8 db Vickers Mk E harckocsival megerősítve ellentámadást indít, de nem járnak sikerrel és minden harckocsijukat elvesztik. A szovjetek ekkorra már Viipuri bekerítésével fenyegetnek, így a védelmi vonalból visszavonják a finn egységeket a város közvetlen védelmére. Február 29-én szovjet csapatok kelnek át a befagyott Finn-öblön és szállnak partra Viipuritól 20 kilométerre nyugatra, de a finneknek ideiglenesen sikerül feltartóztatni őket. Ugyanezen a napon a finnek jelzik a szovjet diplomatáknak, hogy elfogadják a néhány nappal korábban felajánlott békefeltételeket. 1940. március 3-án a szovjetek általános és nagy erejű támadást indítanak Viipuri bevételére és március 5-én sikerül betörniük annak elővárosába. A helyzet kétségbeejtő a finnek számára, a város és védői nem képesek már sokáig kitartani, ezért fegyverszünetet kérnek a szovjetektől, akik elutasítják a kérést, mert a város elfoglalásának küszöbén továbbra is fenn akarják tartani a nyomást a finn kormányon a minél jobb békefeltételek kiharcolása miatt. Március 6-án finn diplomácia delegáció érkezik Moszkvába, majd másnap Risto Ryti miniszterelnök is, hogy mihamarabb aláírják a békeszerződést. Március 9-re a helyzet annyira súlyossá válik, hogy Mannerheim marsall a finn kormánynak az azonnali megadást javasolja mint egyetlen lehetőséget, hogy elkerüljék a még nagyobb pusztítást és a szovjetek betörését Finnországba. Végül Kyösti Kallio finn elnök felhatalmazása után március 12-én a moszkvai finn delegáció aláírja a békeszerződést aminek értelmében másnap finn idő szerint délelőtt 11:00-kor életbe lép a tűzszünet a két fél között. A harcok egészen az utolsó percig folynak, mert a szovjetek szeretnének minél nagyobb területet megszerezni a háború vége előtt.

teli_haboru_007_1940_03_13.jpgA harci helyzet a Karéliai-földszoroson 1940. március 13-án (kép forrása: wikipedia)

 

A moszkvai békeszerződés

A kiszolgáltatott helyzetben aláírt moszkvai békeszerződés súlyos területi és gazdasági következményekkel jár Finnországra nézve. A Szovjetunióhoz csatolják a Karéliai-földszoros finnországi területeit - köztük Viipuri városát -, jelentős területeket Ladoga-Karéliában és a Salla régióban, valamint a SuursaariTytärsaari és Koivisto szigeteket a Finn-öbölben és a Kalastajansaarento-félszigetet a Barents-tenger partján. Emellett a Hanko-félszigetet 30 évre bérbe kell adniuk a szovjeteknek, akik katonai bázis hoznak ott létre.

moszkvai_beke_001.jpgNarancssárgával jelölve a moszkvai békeszerződés alapján a Szovjetunióhoz csatolt finn területek (kép forrása: wikipedia)

Ezzel Finnország elveszti területe 11%-át, ipari kapacitása 30%-át és 422.000 embernek kell elhagynia otthonát, hacsak nem akar szovjet fennhatóság alá kerülni. Finnország vesztesége így közel kétszer akkora mint a háború előtti szovjet követelés, ami miatt végül kitört a szovjet-finn téli háború. A finn kitelepítések már a békeszerződés másnapján meg is kezdődnek, valamint a finn parlament még formális aktusként 1940. március 15-én 145 "igen" és 3 "nem" szavazattal elfogadja a moszkvai békeszerződést.

teli_haboru_002_helsinki_1940_03_13.jpgFélárbocon a zászlók Helsinkiben 1940. március 13-án (kép forrása: SA-Kuva)

Finnország és a finn hadsereg keményen és szívósan küzdött a háború során, de az erős ipari háttér és a hathatós külföldi segítség hiányában alul maradt a Szovjetunió és a Vörös Hadsereg számbeli és ipari kapacitási fölénye miatt. Végül a békeszerződés ebben az esetben sem hoz megnyugvást az egyébként is forrongó világban. A háború a szovjetek és a finnek között 1941. nyarán ismét kiújul és 1944. szeptember 19-ig folytatódik a folytatólagos háború keretében.

stug_iii_ausf_g.jpgFinn StuG III Ausf G rohamlövegek 1944-ben

  

Az 1939. november 30-tól 1940. március 13-ig tartó szovjet-finn téli háborúhoz kapcsolódó további cikkek a blogon

 

I-16_003_150px Harcirepülők vörös csillaggal a finn égen - a szovjet légierő ami megtámadta Finnországot 1939-1940-ben.
T-34_001_150px A horogkereszt alkalmazása és története a finn haderőnél
Bristol_Blenheim_004_150px A finn bombázó, felderítő és szállító repülőgépek az 1939-1940-es téli háborúban
Fokker_D.XXI_00_150px Vadászgépek kék horogkereszttel - A finn vadászrepülő fegyvernem a téli háborúban
teli_haboru_011_szovjet_hadoszlop_150px A szovjet-finn téli háború eseményei 1940. januárjában
Joulupukki Prop.O:ssa Otavassa Így telt a karácsony a finn fronton 1939-ben
 Simo_Häyhä_003_150px  Simo Häyhä a rettegett finn mesterlövész, a Fehér Halál
Vallattu hyökkäysvaunu. A szovjet-finn téli háború eseményei 1939. decemberében
teli_haboru_013_szovjet_B4_150px 1939. november 30-án kitör a szovjet-finn téli háború
voros_hadsereg_plakat_150px A szovjet-finn téli háború kirobbanásának előzményei

 

További cikkek a blogon További cikkek a kronológiában

A bejegyzés trackback címe:

https://1939-1945.blog.hu/api/trackback/id/tr87254257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

külön.remek 2015.03.15. 10:33:40

Izé. A cikk remek, de van egy sajtóhuba benne. :D

külön.remek 2015.03.15. 10:56:00

Az olvasástól mocsarasodó erdőkre... :)

19391945 · http://1939-1945.blog.hu/ 2015.03.15. 11:03:17

@külön.remek: Azt hiszem felfedeztem egy új természeti jelenséget! :D Köszi, hogy szóltál, javítottam az elgépelést!

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2015.04.03. 20:22:56

Tetszett, meghívlak egy sörre :)

19391945 · http://1939-1945.blog.hu/ 2015.04.03. 21:24:39

@enpera: Köszi! Eltaláltad, pont sörözgetek! :)