A második világháború akkor és most

"Csak a holtak látják a háború végét" II.

2015. március 23.

Emlékül az 1939-1940-es szovjet-finn téli háborúban elesetteknek

 

Emlékül az elesetteknek és emlékeztetőül az élőknek, hogy a háború nem dicsőség, a harc nem hősiesség. Halált hoznak, fájdalmat, nyomort és pusztulást.

teli_haboru_045.jpgFinn katona egy átlőtt szovjet rohamsisakkal (kép forrása: SA-Kuva)

Figyelem! A bejegyzésben megjelenő egyes képek felkavaróak lehetnek!

18.png

A téli háború 105 napja alatt bevetett finn és szovjet haderők nagyságáról és az elszenvedett veszteségeikről is eltérő számokat adnak meg a volt szovjet, az orosz és a finn források is, ezért összesítve a legalacsonyabb és legmagasabb értékek kerülnek megadásra a bejegyzésben.

teli_haboru_054.jpgLövészgödrükben halálra fagyott szovjet katonák

A finn haderő 250.000-340.000 fős haderejéből elveszített 22.849-25.904 halottat és eltüntet, 43.557 sebesültet és nagyjából 1.000 fogságba esettet, összesen nagyjából 20%-os veszteséget elszenvedve az élőerőben. 32 db harckocsijukból szinte mindet elvesztették, a légierő pedig 114 db hadra fogható harcigépéből 62 db-ot.

teli_haboru_042.jpgFinn katonák temetésen

Mivel a harcok nagyrészt a kiépített védelmi vonalak mentén és az erdőségekben zajlottak a finn civil veszteség alacsony volt, csak 957 fő vesztette életét a szovjet légitámadásokban.

A szovjet haderő 425.640-760.578 fős haderejéből elveszített 69.730-126.875 halottat és eltüntet, 175.836-207.538 sebesültet és nagyjából 5.500 fogságba esettet, összesen nagyjából 40-60%-os veszteséget elszenvedve az élőerőben. Harckocsikból a bevetett mennyiség nagyjából felét, 3.543 db-ot, harci repülőgépből pedig 261-515 db-ot vesztettek.

A szovjet hadsereg a veszteségei jelentős részét az 1939. decemberi harcok során szenvedte el, majd az 1940. februári harcokban a Mannerheim védelmi vonalnál. A kudarcba fulladt decemberi harcok után az egyik szovjet tábornok úgy jellemezte a helyzetet, hogy csak akkora területet tudtak meghódítani, ami arra elég, hogy eltemethessék a halottaikat. A harcok után a legtöbb veszteséget a rendkívül hideg tél okozta, ami miatt több ezer szovjet katona betegedik meg, vagy fagy halálra.

Mindezek után azonban még nem ért véget a vérontás a finnek és a szovjetek között, mert 1941 nyarán kiújultak a harcok, amik 1944. őszéig még összesen közel 1.000.000 ember életét követelték a két fél soraiból.

teli_haboru_049.jpgFinn katonák által eltemetett szovjet katona sírja egy finn erdőségben (kép forrása: SA-Kuva)

A bejegyzés trackback címe:

https://1939-1945.blog.hu/api/trackback/id/tr137292037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

külön.remek 2015.03.24. 09:50:35

A háború borzalmas.

mondjuk más hadszíntereken is megvolt a speciális természeti erő, ami az amúgy is értelmetlen öldöklés hatásait felnagyította. Trópusokon a meleg párás idő, a bogarak, szúnyogok... Sivatag... Városok (pl. Lipcse bombázása), vagy bárhol, ahol eső eshet és a folyamatos használatból az utak, mezők, erdők lettek sártengerek

szóval értem, hogy mi és miért történt, de soha nem foghatom fel.

horex · http://horex.uw.hu/ 2015.03.27. 22:16:40

Elég morbid ahogy a fagyottakat kitámasztották egy léccel.
Mit lehet tudni a II.VH-ban megfagyott orosz katonákrol?

19391945 · http://1939-1945.blog.hu/ 2015.03.28. 01:19:27

@horex: Igen, morbid. Ez már a pszichológiai hadviselés része volt.
Mire vagy kíváncsi a megfagyott orosz katonákkal kapcsolatban?