A Német Birodalom lerohanja a Dán és a Norvég Királyságokat

1940. április 9-én az egyesített német szárazföldi-, tengeri- és légi haderő, összesen több mint 120.000 fő, megtámadja a Dán és a Norvég Királyságokat. A hadművelet az Unternehmen Weserübung (Weser gyakorlat) fedőnevet viseli, ami a nevét onnan kapja, hogy az inváziós haderők a Weser folyó torkolatánál található bázisokról indulnak bevetésre.

A semlegesség védelmének illúziója. "Nézzétek! E-Elég biztonságban vagyunk, ha csendben m-maradunk..."
Karikatúra egy brit lapban 1940. elején. 

Norvégia megszállásának elsődleges célja a svéd vasérc szállítmányok útjának biztosítása a Harmadik Birodalomba, valamint hogy bázisként szolgálhat az Anglia elleni és az atlanti-óceáni hadviseléshez. Dánia megszállásának is több célja van: az ország ugródeszkaként szolgál a Norvégia elleni hadművelethez, elfoglalásával ellenőrizhetők a Balti-tengerre vezető hajózási útvonalak, én nem utolsó sorban védelmi szempontból is hasznos a megszállása, mint a Német Birodalommal szomszédos országénak. 

A hivatalos német indok ezekkel szemben mindkét esetben az, hogy a bevonuló német csapatok a két királyság függetlenségét hivatottak megvédeni egy esetleges angol-francia agresszióval szemben. Tény, hogy a német terjeszkedés megállítására és a svéd vasérc szállítmányok útjának elvágása a két szövetséges tényleg tervezte Norvégia egyes részeinek megszállását, valamint meg is kezdte a norvég és német partmenti vizek elaknásítását.

A Dán Királyság megszállása

A német szárazföldi csapatok hajnali 4:00-kor lépik át a dán határt, amivel egy időben a Kriegsmarine egységei is megkezdik a partraszállást a kijelölt területeiken. 5:00-kor német ejtőernyősök érnek földet, akiknek el kell foglalniuk a kulcsfontosságú hidakat és közlekedési csomópontokat, hogy nyitva tartsák az utat a szárazföldi erők számára Koppenhága felé. Mindeközben a Luftwaffe bombázói röplapokat szórnak a dán városokra, amiben tájékoztatják a dánokat, hogy a német csapatok csak az angol-francia agresszió megelőzésének céljával törtek be az országba és felszólítják őket, hogy ne tanúsítsanak ellenállást, amíg a két ország kormánya meg nem állapodik.

A németek által Dániában ledobott szórólapok egyike

A kis létszámú és felkészületlen dán haderő néhány egysége felveszi a harcot a németekkel, de gyorsan legyűrik őket és megadják magukat. X. Keresztély dán király a dán nép védelmében és a harc kilátástalansága miatt még a délelőtt folyamán kapitulál. Dánia mindössze hat óra ellenállás után esik el, amivel elfoglalása a legrövidebb hadművelet lesz a második világháború történetében.

Dán géppuskás raj 1940. április 9. reggelén. Ketten a képen szereplők közül életüket vesztik a rövid harcokban.

A veszteségek mindkét oldalon rendkívül alacsonyak. A németek 203 halottat és sebesültet vesztenek, 12 páncélgépkocsijuk semmisül vagy sérül meg, valamint 4 harckocsijuk és 1 harci repülőgépük megsérül. A dánok 16 halottat, 20 sebesültet és 12 repülőgépet vesztenek.

A Norvég Királyság lerohanása

A norvég hadműveletben öt gyalogos hadosztály (69., 163., 181., 196. és 214.) és a 3. Hegyi Hadosztály két ezrede vesz részt Generaloberst Nikolaus von Falkenhorst parancsnoksága alatt, kiegészítve a Kriegsmarine hadihajóival és a Luftwaffe ejtőernyőseivel, akik feladata az osloi Fornebu, a kristiansandi Kjevik, valamint a stavangeri Stola repülőterek elfoglalása. Az első hullámban támadó tengeri-szárazföldi haderőt hat tengerészeti harccsoportba osztják (Marine Gruppe):

1. 10 német rombolónak összesen 2.000 hegyivadásszal a fedélzetén, a Scharnhorst és Gneisenau csatahajók fedezet alatt Narvik kikötője a célpontja, ami a svéd vasérc tengeri útvonalának kezdete a Német Birodalomba.

2. Az Admiral Hipper nehézcirkálónak és 4 német rombolónak összesen 1.700 gyalogossal a fedélzetén Trondheim kikötője a célpontja.

3. A Karl Peters torpedónaszád-ellátóhajónak (Schnellbootbegleitschiff), 2 torpedórombolónak és 5 torpedónaszádnak (Schnellboot) összesen 1.900 gyalogossal a fedélzetén Bergen kikötője a célpontja, a Köln és a Königsberg könnyűcirkálók fedezete alatt.

4. A Tsingtau torpedónaszád-ellátóhajónak (Schnellbootbegleitschiff), 3 torpedórombolónak és 7 torpedónaszádnak (Schnellboot) összesen 1.100 gyalogossal a fedélzetén Kristiansand és Arendal kikötője a célpontja, a Karlsruhe könnyűcirkáló fedezete alatt.

5. A Blücher nehézcirkáló, a Lützow páncéloshajó, az Emden könnyűcirkáló, három torpedóromboló és nyolc aknaszedő. Feladatuk a Oslofjordon felhajózni Oslohoz, ott a fedélzetükön szállított 2.000 főnyi szárazföldi haderőt a partra tenni, amiknek utána el kell foglalniuk a fővárost és el kell fogniuk VII. Haakon norvég királyt és kormányát.

6. 4 német aknaszedőnek 150 gyalogossal a fedélzetén Egersund kikötője a célpontja.

Az elsődleges dán és norvég célpontok a Weserübung hadművelet kezdetekor (kép forrása: wikipedia)

A két legfontosabb célpont a főváros Oslo és Narvik. Az Oslofjordban az elbizakodott és merész német terv kudarcba fullad, a Blücher nehézcirkáló elsüllyed, a Lützow páncéloshajó pedig megrongálódik a norvég partvédelmi ütegek tüzében. Ez felborítja a német tervet és nem próbálnak meg vízi úton betörni Osloba. Ehelyett a szárazföldi csapatokat partraszállítják, amik először 1940. április 10 reggeléig elfoglalják az Oskarsborg erődöt, majd Oslo felé indulnak ami délután 2-re kerül német kézre. A késlekedés viszont lehetőséget ad VII. Haakon királynak és a norvég kormánynak, hogy elmeneküljön a fővárosból. (A Drøbak-szorosi csatáról a Blücher nehézcirkálóról írt cikkben lehet részletesen olvasni.)

Az égő és süllyedő Blücher nehézcirkáló a Drøbak-szorosban

A másik öt Marine Gruppe eltérő hevességű ellenállással szembesülve eléri célpontját, ahol a gyalogos alakulatok megkezdik szárazföldi harcukat a norvég majd később a brit, francia és lengyel expedíciós erőkkel is. Az első nap eseményei és harcai ebben a bejegyzésben olvashatók.

Admiral Hipper nehézcirkálóról gyalogoson szállnak partra Norvégiában