A második világháború akkor és most

A második tengeri csata Narviknál

2016. október 28.

Az 1940. április 13-i tengeri csata a brit és német hadihajók között

A nap amikor a német rombolók az utolsó gránátig küzdöttek a túlerővel a kilátástalan helyzetben, és végül becsülettel érte őket a végzetük

 

Az 1940. április 10-én hajnalban és reggel lezajlott első narviki tengeri csatát követően az Ofotfjordban rekedt német rombolók szorult helyzetbe kerülnek. A flotilla parancsnoka elesett, a tíz rombolóból már csak nyolc maradt és azok közül is több a sérült hajó. A lőszerből már szinte teljesen kifogytak és az üzemanyaguk is fogytán van.

bundesarchiv_bild_101i-758-0056-35_norwegen_deutsche_kriegsschiffe_diether_von_roeder_front_at_narvik_the_destroyer_in_the_back_is_z9_wolfgang_zenker.jpgHárom a narviki német rombolók közül. Lent, tattal a mólónak a Z17 Diether von Roeder.

A megtépázott német kötelék parancsnokságát Fregattenkapitän Erich Bey veszi át, aki a két még sértetlen és tengeri útra képes rombolójának, a Wolfgang Zenkernek és az Erich Giesenek parancsot ad április 10-én délután, hogy azonnal induljanak vissza német vizekre az eredeti parancsnak megfelelően. A két hajónak ugyan sikerül kijutnia az Ofotfjordból és délnek fordulnia, de belebotlanak az újonnan a térségbe érkezett brit HMS Penelope könnyűcirkálóba és két kísérő rombolójába. Szerencséjükre a britek nem veszik észre őket, és bár ki tudnák őket kerülni, de Bey mégis inkább visszarendeli őket Narvikhoz. Ekkorra a britek már az észak-norvég vizekre összpontosították tengeri haderejüket, és a felszíni hadihajóikat Narvik térségébe irányították.

bundesarchiv_bild_134-c1959_erich_bey.jpgFregattenkapitän Erich Bey, aki a narviki harcokban nyújtott teljesítményéért kapta meg a Vaskereszt Lovagkeresztje kitüntetést

A britek számára még április 9-én - a német invázió kezdetekor - a brit Hazai Flotta Scapa Flow-i bázisához legközelebb lévő, a Bergent támadó német harccsoport megtámadása tűnt a legkézenfekvőbbnek. Ezt végül elvetették, mert nem tudhatták, hogy a németek megszerezték-e a norvég partvédelmi ütegek fölötti ellenőrzést, amik nagy veszélyt jelentenének a brit hadihajókra. Ezért inkább az HMS Furious repülőgéphordozóról indított torpedóvető repülőgépekkel terveztek támadást indítani. Ezt azonban meghiúsította a németek több légitámadása a brit hadihajók ellen, amik során az HMS Gurkha romboló el is süllyedt.

hms_gurkha_f20.jpgAz HMS Gurkha (F20) romboló

Ezután dönt úgy az Admiralitás, hogy a Luftwaffe légifölénye miatt annak hatótávolságán kívülre vonja a felszíni hadihajóit és a közép-, valamint dél-norvég vizeken csak a tengeralattjárók és a légierő harcigépei maradnak.

Ezek érnek is el sikereket, mert április 9-10 éjszakáján az HMS Truant tengeralattjáró Kristiansandnál elsüllyeszti a Karlsruhe könnyűcirkálót, míg április 10-én a légierő gépei a már korábban megsérült Königsberg könnyűcirkálót Bergennél. A már hazafelé tartó Lützow páncéloshajót pedig az HMS Spearfish tengeralattjáró rongálja meg olyan súlyosan, hogy az egy évre kiesik a szolgálatból. Az észak felé vonuló brit hadihajókat, köztük az HMS Furioust és az HMS Warspite csatahajót útközben folyamatosan támadja a Luftwaffe, de nem érnek el sikereket: se elsüllyeszteni, se megállítani nem tudják őket.

bundesarchiv_bild_101ii-mn-1038-06_kiel_schwerer_kreuzer_-lutzow-.jpgA sérült Lützow páncéloshajó Kielben. Az HMS Spearfish torpedója a tatján találta el, ami ettől majdnem teljesen leszakadt.

Narviknál eközben a német rombolók megpróbálják rendezni soraikat, a sérüléseiket kijavítani, a rendelkezésre álló üzemanyaggal feltankolni és a maradék lőszert pedig elosztani:

  • A Z2 Georg Thiele komolyan megsérült az április 10-i harcokban: összesen hét találatot kapott, kilőtték a hátsó lövegtornyát és a tűzvezető rendszere is megsérült, valamint víz tört be a hajótestbe ami elárasztotta az egyik lőszerraktárát. 4 ágyúja maradt harcképes és csak hat torpedója maradt.
  • A Z9 Wolfgang Zenker egyike a két tengeri útra képes rombolónak, amik április 10-én sikertelenül próbáltak meg kijutni az Ofotfjordból. Április 11-én este, amíg horgonyon van, a tatja a partnak sodródik és ettől megsérül a bal oldali hajócsavarja. Emiatt a sebessége a későbbiekben 20 csomóra (37 km/óra) csökken.
  • A Z11 Bernd von Arnim az április 10-i harcokban öt találatot kapott kapott. Az egyik kazánját is kilőtték, amit egészen április 13-án reggelig javítanak. Eközben hat torpedót vesz át a súlyosan sérült rombolóktól, hogy saját készleteit feltöltse.
  • A Z12 Erich Giese a másik a két tengeri útra képes rombolóból, amik április 10-én sikertelenül próbáltak meg kijutni az Ofotfjordból. Fogytán van a lőszere és az üzemanyaga, ráadásul április 13-án elromlik a jobb oldali motorja ami miatt ezután nem képes gyorsan és jól manőverezni.
  • A Z13 Erich Koellner könnyebb sérülésekkel megúszta az április 10-i csatát. A lőszere fogyóban van, de sikerül üzemanyaggal feltankolni és a sérülésit is kijavítani másnap, így április 11 estére Bey parancsnok az Ofotfjord bejáratához rendeli őrszolgálatra. Szerencsétlenségükre út közben a Koellner nem sokkal éjfél előtt zátonyra fut a Ballengenfjordnál. A hajótest felszakad és víz árasztja el a 2. és 3. kazántermét, a kommunikációs központját és a torpedófej raktárát. A vízbetöréseket sikerül elszigetelni és a hajónak visszaevickélnie Narvikhoz április 12 reggelére. A sérülései olyan súlyosak, hogy azokat helyben nem tudják megjavítani, ezért úgy döntenek, hogy a manőverezésre képtelen rombolóból úszó lövegállást csinálnak Tårstadnál, az Ofotfjord bejáratánál. Előtte viszont az üzemanyagát, a torpedóit és 90 főt a legénységéből átad a Bernd von Arnim és a Diether von Roeder rombolóknak. A torpedókra már azért nincs szüksége, mert a Tårstadnál olyan sekély a víz, hogy ott nem lehet őket alkalmazni.
  • Z17 Diether von Roeder megsérül az április 10-i csatában és hajtóműproblémái miatt a továbbiakban nem képes a gyors manőverező harcra.
  • Z18 Hans Lüdemann és a Z19 Hermann Künne rombolók könnyebb sérülésekkel megúszták az április 10-i csatát és így várják a folytatást.

Április 12-re Narvik és a német rombolók az HMS Furious repülőgépeinek hatósugarába kerülnek, amik nem is késlekednek támadást indítani. A repülőgéphordozón állomásozó 816. és 818. repülőszázadok teljes állománya, összesen 18 Swordfish bombázó/torpedóvető indul bevetésre. A rossz, ködös időjárási viszonyok miatt nem torpedó, hanem bombázó támadás mellett döntenek. Az első hullámban a 818. repülőszázad gépei támadnak, de csak néhány norvég kereskedelmi hajót tudnak elsüllyeszteni, ellenben a német légvédelem két gépet lelő közülük. A 816. repülőszázad 40 perccel utánuk támadna, de a már a levegőben lévő gépeket a nagyon rosszra forduló időjárási viszonyok visszafordulásra kényszerítik. Egy repülőgépet ők is elvesztenek, de már a hordozóra történő leszállás közben. Másnapra a repülőgépek új támadást terveznek, de ezúttal már a brit hadihajókkal együtt.

hms_furious.jpgAz HMS Furious repülőgéphordozó az 1930-as években

Április 12-én éjszaka Bey parancsnok értesítést kap a német hírszerzéstől, hogy brit csatahajók, számos romboló és egy repülőgéphordozó tart felé és másnap komoly támadásra számíthat. Erre válaszul azt tervezi, hogy a rombolói közül az öt, még manőverezésre képes hajójával a nyílt vízen felveszi a harcot, míg a motorproblémákkal küzdő Erich Giese és Diether von Roeder Narvik kikötőjénél marad, az Erich Koellner pedig Tårstadnál lesz úszó lövegállás.

z17_diether_von_roeder_1.jpgA 3.500 tonnás Z17 Diether von Roeder romboló

A brit hadihajók április 13-án kora reggelre érik el az Ofotfordot. Az HMS Warspite csatahajó, az HMS Bedouin, az HMS Cossack, az HMS Punjabi, az HMS Eskimo, az HMS Kimberley, az HMS Hero, az HMS Icarus, az HMS Forester és az HMS Foxhound rombolók William Withworth Altengernagy parancsnoksága alatt, és a Warspite saját-, valamint az HMS Furious repülőgépeinek támogatásával támadják meg a német hadihajókat.

hms_warspite_001.jpgA 33.000 tonnás HMS Warspite (03) csatahajó az 1930-as években, egy utólag digitálisan színezett fényképen

De a britek korábban érkeznek mint ahogy azt Bey parancsnok várta, ezért a németeket még az előkészületek közben lepik meg. A Warspite repülőgépének sikerül meglepnie és elsüllyesztenie a Herjangsfjordban horgonyozó U-64 tengeralattjárót is. Az Erich Koellner romboló pedig még nem jutott el Tårstadig amikor az angolok feltűnnek, ezért Djupviknál, a fjord déli részén vet horgonyt és vesz fel tüzelőállást. A Warspite felderítő repülőgépe gyorsan kiszúrja a rejtőzni próbáló Koellnert és jelenti a helyzetét. A Warspite és a rombolók ezután 2.500 méter távolságból tüzet nyitnak rá.

the_erich_koellner_hit_for_the_first_time.jpgAz Erich Koellner az első találat után az egyik brit hajóról fényképezve

A rombolók lövései szinte letarolják a fedélzetét, a Warspite 380 mm-es gránátjai pedig ebből a távolságból úgy hasítanak keresztül a hajón, hogy a gránátoknak még idejük sincs felrobbanni. A német hajó kezdetben még megpróbálja viszonozni a tüzet, de gyorsan harcképtelenné válik és végül a saját legénysége süllyeszti el egy mélységi töltet felrobbantásával. A 155 német túlélőnek sikerül partra jutnia, ahol norvég fogságba esnek, ahonnan csak a hadjárat végén szabadulnak.

warspite_completing_the_erich_koellner_s_destruction.jpgAz HMS Warspite (fent középen) és három brit romboló a csata elején miután végeztek az Erich Koellnerrel, aminek a füstje száll a magasba. A kép az egyik brit repülőgépről készült.

Eközben Bey parancsnok az öt rombolójával kitámad Narvikból és felveszi a harcot a brit hadihajókkal. A csata során a német hajók szűkös lőszerkészlete rohamosan fogy, és csak az HMS Bedouint tudják könnyebben megrongálni, valamint lelőnek kettőt a rájuk támadó Swordfish torpedóvető repülőgépek közül. Mivel a brit hajók számbeli és erőbeli fölényben is vannak, ezért se legyőzni őket, se rajtuk áttörni nincs esélyük. Ezután nem marad más lehetőségük, mint megfordulni és kihasználva a rossz időjárási viszonyokat manőverezve megpróbálni elrejtőzni a brit hajók elől a fjord végében. A brit rombolók követik őket, de Narvikhoz érve megtámadják az ottani két rombolót is, amik a többiek visszavonulását látva megpróbálnak csatlakozni hozzájuk.

fairey_swordfishs.jpgFairey Swordfish torpedóvető/bombázó repülőgépek

A narviki kikötőből kijutni próbáló Erich Giese bal oldali motorja szinte azonnal felmondja a szolgálatot amint megpróbál elindulni. Az HMS Punjabi és az HMS Bedouin csap le a mozgásképtelenné vált rombolóra és zúdítanak rá össztüzet fedélzeti fegyvereikkel. Öt torpedót is kilőnek rá, de nem sikerül eltalálniuk. Ugyanakkor a Giese torpedói is célt tévesztenek, viszont a 12,7 cm-es ágyúival 6 alkalommal is eltalálja a Punjabi hajótestét közvetlenül a vízvonal felett, amitől annak megsérül a fő-gőznyomócsöve és a tűzvezető rendszere. Tíz percnyi szerelés után sikerül újra beindítaniuk a bal oldali motort és a Giese lassan, de megindul a brit hajók felé. Sikerül ugyan kilőnie a Bedouin hátsó ágyúját, de a két brit romboló össztüzében ő maga is legalább 20 találatot kap és harcképtelenné válik. A legénység túlélői ezután elhagyják a hajót - van aki kijut a szárazföldre, másokat az HMS Foxhound ment ki. A Giese roncsa majd végül éjfél körül süllyed el a kikötőtől nem messze.

2_csata_01.pngA brit és német hadihajók mozgása és elsüllyedésük helye az Ofotfjordban 1940. április 13-án

A Diether von Roeder ki sem tud jutni a kikötőből, így ott vív tűzpárbajt az HMS Cossack rombolóval, miközben még a Warspite csatahajó is lövi. Bár sikerül eltalálnia a Cossackot, de kiszolgáltatott helyzetéből nem szabadulhat és miután számos találatot kap és a lőszerből is kifogy, a saját legénysége végül elsüllyeszti.

hms_warspite_norway_1940_warspite_engaging_shore_batteries_during_the_second_battle_of_narvik.jpgAz HMS Warspite (középen) a német rombolókat lövi

A fjord végébe visszahúzódó német rombolók kommunikációs hiba miatt kétfelé szakadnak. A Hermann Künne az északi Herjangsfjord felé hátrál, míg a Georg Thiele, a Wolfgang Zenker, a Bernd von Arnim és a Hans Lüdemann a déli Rombaksfjord felé. 

A Hermann Künne sérülés nélkül megúszta az eddigi csatát, de mivel a gránátokból és a torpedókból teljesen kifogyott, és így nem tudja folytatni a harcot, ezért a kapitánya úgy dönt, hogy saját maga pusztítja el a hajóját, hogy az ne kerülhessen az ellenség kezére. A Herjangsfjordban ezért a parthoz kormányozza a hajót, hogy a legénység majd a szárazföldre menekülhessen, és egy mélységi töltetet készítenek elő, hogy azt a hajófenéken felrobbantva süllyesszék el a rombolót. Miközben a robbantást készítik elő, a hajót üldöző HMS Eskimo romboló egy torpedót lő ki rájuk, ami el is találja és tűzbe borítja a Künnet. A legénység túlélői a szárazföldre menekülnek a Künne pedig két darabra szakadva kiég a parti vízben.

675px-hermann_kunne_on_fire_13apr1940.jpgA lángoló Hermann Künne az HMS Warspite felderítőgépéről fotózva

Rombaksfjordba hátráló rombolók közül a Wolfgang Zenker és a Bernd von Arnim ekkorra már teljesen kifogyott a gránátokból és a torpedókból, ezért a fjord legvégébe igyekeznek, hogy ott a legénységük süllyessze el őket. A Georg Thiele és a Hans Lüdemann, amiknek még maradt némi lőszere, a fjord bejáratánál maradnak, hogy feltartsák az üldözőiket és időt nyerjenek a másik két rombolónak. A brit rombolók elsőként a Lüdemannt veszik össztűz alá, ami miután sikertelenül kilőtte az utolsó gránátjait is, szintén a fjord vége felé veszi az irányt, hogy osztozzon a másik két romboló sorsában. Ezután a britek a Thielere vetik magukat. Neki viszont sikerül egy torpedóval eltalálnia az HMS Eskimot, aminek ettől leszakad a teljes orra az első és a második lövegtorony között. A súlyos sérülés ellenére nem süllyed el, de a további harcokból kiesik.

hmseskimobowtorpedodamagemay1940.jpgAz HMS Eskimo a csata után. Saját erejéből jut el Newcastle-be, ahol teljesen újra kell építeni, de utána végigszolgálja a teljes háborút.

A másik négy brit romboló eztán heves össztüzet zúdít a Thielere, amit számos találat ér és súlyosan megrongálódik. Parancsnoka Max-Eckart Wolff parancsot ad a hajó partra futtatására, hogy a legénység el tudjon menekülni. Ők később a szárazföldön harcolnak tovább, Wolff pedig a Berger haditengerész ezred egyik zászlóaljának a parancsnoka lesz. Később megkapja az Elsőosztályú Vaskereszt és a Vaskereszt Lovagkeresztje kitüntetést is a Thiele parancsnokaként végrehajtott tetteiért. A Georg Thiele roncsának maradványa pedig a mai napig is ott látható, ahol a végzete elérte.

georg_thiele_napjainkban.jpgA Georg Thiele roncsa napjainkban, ott ahol 1940-ben a végzete érte

Amíg a britek az utóvéddel csatáznak a Wolfgang Zenker, a Bernd von Arnim és a Hans Lüdemann eléri a fjord végét, ahol partra futtatják és robbanótöltetekkel felrobbantják őket. Mire a britek odaérnek, már csak a lángoló roncsokat találják.

bernd_von_arnim_scuttled.jpgA Bernd von Arnim roncsa a fjord végében

Miután a német rombolókat legyőzték, a brit hadihajók 18:30-ig elhagyják az Ofotfjordot és visszatérnek a nyílt tengerre. De útközben a Warspite 380 mm-es ágyúival még minden parti lövegállást és védművet alaposan megszór, hogy nehogy tüzet nyissanak rájuk és hogy ha később úgy adódna, a németek ne vegyék sok hasznukat.

with_the_entire_force_of_seven_german_destroyers_wiped_out_the_warspite_and_destroyer_screen_steam_out_through_the_narrow_exit_of_ofot_fiord.jpgA brit rombolók kifelé hajóznak az Ofotjordból a csata után

A második narviki tengeri csata a brit haditengerészet elsöprő győzelmével ért véget. Az összes német rombolót és egy tengeralattjárót elsüllyesztették, vagy saját maguk elsüllyesztésére kényszerítették. Eközben közülük csak az HMS Eskimo romboló sérült meg komolyabban, de még ő is saját erejéből jut ki a fjordból és egy gyors ideiglenes javítást követően visszahajózik Newcastle-be, ahol újjáépítik az orrát és újra hadrendbe áll. A két narviki tengeri csata összesített vesztesége súlyos csapás a német haditengerészet, a Kriegsmarine részére, mert az elvesztett tíz romboló az összes hadrendben álló rombolójuk fele volt.

A német hadihajók legénysége összesen több mint 1.000 fő veszteséget szenved a két csatában. A túlélők nagy része, körülbelül 2.600 fő, ezután a szárazföldön vesz részt a Narvik körül kemény harcokban, csatlakozva az eredetileg általuk odaszállított német gyalogsághoz és hegyivadászokhoz. Egy norvég ellátó raktárból zsákmányolt fegyverekkel és felszereléssel szerelik fel őket, majd egy részüket gyalogosként vetik be, de ők kezelik az elsüllyedt hajókról később kimentett 11 db légvédelmi gépágyút és 2 db 10,5 cm-es légvédelmi ágyút is.

narvik_nemet_tengeresz.jpgEgy Gebirgsmarine (hegyitengerész) - német tengerész norvég egyenruhában és felszereléssel a narviki szárazföldi harcok idején

A kulcsfontosságú Narvik birtoklásáért folytatott szárazföldi harcok közel két hónapon át, 1940. június elejéig tartanak a német és a norvég, majd brit, francia és lengyel katonák között, amiről egy következő bejegyzésben lehet majd olvasni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://1939-1945.blog.hu/api/trackback/id/tr7411740815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

carp3tm0nster 2016.10.30. 08:01:17

A cikk jó, köszi. Amúgy nem nagy dicsőség úgy elverni egy ellenfelet, hogy az gyakorlatilag nem tud visszalőni...

Buchhalter 2016.10.30. 08:17:06

Az angol veszteség? Egy angol sem esett el?

Dr. Courtsier Boobsoff 2016.10.30. 09:50:16

Nagyon bírom a németek bátorságát és fegyelmezettségét.
El se hiszem, hogy ilyen hulladék, gyáva nép lettek egy Merkel-szintű vezetővel az élen.

Mercel 2016.10.30. 10:12:33

Jó kis poszt.

@carp3tm0nster:

"Amúgy nem nagy dicsőség úgy elverni egy ellenfelet, hogy az gyakorlatilag nem tud visszalőni..."
---
Adja magát.:) A Német haditengerészet jelentős része a Norvégok baráti meghívására csak úgy vidáman odasétahajózott Norvégiába és mit sem sejtve lubickoltak amikor a szemét angolok csak úgy rájuk rontottak!:D

Gondolkozz már el kitsit. Norvégiát megszállták és támaszpontként használták. Azok a hajók amelyek már eleve sérültek voltak támadó hadműveletekben vettek részt előtte. Nem szegény szerencsétlen turistahajókról volt szó.

A náci Németország haditengerészete a háború kezdetétől számolatlanul süllyesztette el az általuk ellenségesnek minősített országok polgári utasszállító és teherszállító hajóit.
...Ha már azon a tényen "elegánsan" keresztülnézel, hogy a náci Németország volt az ami lerohanta és háborúba taszította egész európát és a világot.
Agresszorok voltak, az uralmuk alá akarták hajtani az egész világot.

@Dr. Courtsier Boobsoff:

"Nagyon bírom a németek bátorságát és fegyelmezettségét.
El se hiszem, hogy ilyen hulladék, gyáva nép lettek egy Merkel-szintű vezetővel az élen."

Ezt esetleg beszéld meg egy Némettel is.
Lehet nem maradna fogad ha ezt kifejtenéd neki. Jobb esetben csak simán ott hagyna szó nélkül.
Mellesleg ők képesek voltak feldolgozni a mocskos múltjukat ami számos más országnak a mai napig sem sikerült.
Viszont Európa egyik legmenőbb népe, kultúrája és gazdasága lett belőlük.

Dr. Courtsier Boobsoff 2016.10.30. 10:31:51

@Mercel: Ó, ne félj, elég sok német ismerősöm van és elég markáns véleményük van a saját népükről, egyetértenek velem.
A múltjuk feldolgozása viszont nem így működik.
A mai napig előhúzzák a náci-kártyát még a legfelsőbb politikai szinteken is és azt erőltetnek rájuk, amit csak akarnak, ha szembesítik őket azzal a múlttal, amiben a mai népesség még részt sem vehetett.
A németektől elvárás az, ami más népeknél extrának számít és nagylelkűségnek.
Én sajnálom őket, mert egy sokkal karakteresebb és mégis sokszínű nép voltak a nácizmus majd az azt követő vezeklésük előtt.

dr. mesterséges színezék 2016.10.30. 10:43:57

@carp3tm0nster: Villámháborúban kihasználni a támadó fél sebezhetőségét... SZEMETEK!

GépBalta 2016.10.30. 10:49:04

@carp3tm0nster: Tulajdonképp ez a legnagyobb dicsőség egy ilyen győzelem, ahol meglepetésszerű támadással, számbeli, technikai és taktikai fölényben gyorsan, minimális veszteségek mellett sikerül teljesen megsemmisíteni az ellenséges erőket.

@Dr. Courtsier Boobsoff:
Fiatal tengerészek százait halálba küldeni ilyen túlerő ellen nem bátorság inkább őrültség. A Kriegsmarine történetében mondjuk valamiért ritkaságszámba mentek az olyan parancsnokok, mint Hans Langsdorff akiknek volt elég bátorságuk ahhoz, hogy vesztes helyzetben a megadást válasszák, ezzel megmentve a legénységet az értelmetlen haláltól.

dr. mesterséges színezék 2016.10.30. 10:57:44

@Dr. Courtsier Boobsoff: "sokkal karakteresebb és mégis sokszínű nép voltak "

Az olaszok is. Meg az osztrákok is a Habsburg birodalom széthullása előtt. Meg a franciák is az eljelentéktelenedésük előtt. Meg az angolok is a gyarmatbirodalom szétesése előtt. Meg a spanyolok is az armada elvesztése előtt...
Még sok karakteres nép kellene Európába, mert túl jó nekünk a sokévtizedes béke. A gyerekek ruhában járnak és ételt esznek. Szörnyű!

carp3tm0nster 2016.10.30. 12:30:54

@Mercel: Óóó, elszaladsz a mellett a tény mellett, hogy az angolok üzentek hadat a németeknek, és ők voltak akik pl azonnal elkezdték bombázni a polgári lakosságot.
Amellett is elszaladsz, hogy az az alkesz Winston az összes német békeajánlatot elutasított, sőt a II. vh során feláldozta inkább az egész angol gyarmatbirodalmat, hogy legyőzze a németeket, mert a híres angol felsőbbrendűségtudat és a mérhetetlen szobizmusa miatt nem tudtam agyban feldolgozni, hogy van egy nemzet az öreg kontinensen, ami lényegesen magasabb szinten áll, minden tekintetben...

01234567 2016.10.30. 13:15:08

Nagyon jó poszt! Sajnos a komentek közül némelyik a szokásos. Norvégia megszállását egyébként az angolok is tervezték, Norvégia beleegyezésével, vagy anélkül. Csak jöttek a választások és bizonytalankodtak. Dolfinak ilyen problémája '33 óta nem volt :) lépett is gyorsan.

Свобода 2016.10.30. 15:55:24

@carp3tm0nster: Arról az apróságról azért ne feledkezz meg, hogy a németek lőszere azért fogyott el, mert egyszer már összecsaptak az angolokkal. És akkor ők voltak tízen öt ellenséges hajó ellen, de az ütközet végén mégis ők kerültek sokkal rosszabb helyzetbe. Onnan már csak idő kérdése volt, hogy a Home Fleet kivégezze őket.

19391945 · http://1939-1945.blog.hu/ 2016.10.30. 20:17:48

@Buchhalter: De, természetesen volt angol veszteség is, csak még nem találtam pontos adatot róla. Amint meglesz, kiegészítem vele a cikket.

19391945 · http://1939-1945.blog.hu/ 2016.10.30. 20:18:48

@01234567: Köszönöm, örülök, hogy tetszett! :)

ember100 2016.10.30. 22:25:23

@carp3tm0nster:
Helló !

Óóóó elszaladsz amellett a tény mellett hogy :
A németek annektálták csehország egy részét , ausztriát , megtámadták lengyelországot dániát , norvégiát....
Az lett volna anémet "békeajánlat " hogy CSAK az oroszokkal háborúznak .Talán a németek mind kiscserkészek voltak.
Addig volt nagy pofájuk amíg technikai , ember fölényben voltak , aztán jött hogy a fagyi visszanyal akkor már siránkoztak mint a fürdőskák !!!!!
Aztán ha meg a Winston alkesz volt akkor a kis dolfi meg kábszeres :) olvass utána miket szedett szúrt !