A második világháború akkor és most


1939. szeptember 3. vasárnap - Brit és francia hadüzenet a Német Birodalomnak

2014. szeptember 03.

Nagy-Britannia, Új-Zéland, Ausztrália és Franciaország hadat üzen a Német Birodalomnak

 

Délelőtt 9 órakor a berlini angol nagykövet, Nevile Henderson eljuttatja Joachim von Ribbentropnak, a német külügyminiszternek Nagy-Britannia hadüzenetét, mivel a Német Birodalom az előző nap kapott ultimátumban foglalt határidőig nem állította le a Lengyelország elleni támadó hadműveleteit és nem vonta vissza csapatait német területre. A hadüzenet értelmében a hadiállapot délelőtt 11 órakor lép életbe. Ezzel egy időben a Brit Nemzetközösség államai közül Új-Zéland és Ausztrália is hadba lép a Német Birodalommal. Franciaország az ultimátumnak megfelelően szintén hadat üzen a nap során, ami délután 5 órakor lép hatályba.

lengyel_1939_09_03_02.jpgÉljen Anglia! - Varsóban éltetik a brit hadüzenetet

Adolf Hitler ettől a fejleménytől tartott igazán. Szerette volna elkerülni a túl korai hadiállapotot Angliával és Franciaországgal, mert hadereje legnagyobb és legerősebb része a lengyel hadjáratban vesz részt, így a nyugati határt csak gyenge erők védik, amik nem lennének képesek megállítani egy angol-francia támadást. Most az a kérdés, hogy a hadüzenettel együtt támadni is fognak-e? A szorult helyzetben Hitler sürgős üzenetet küld Sztálinnak, amiben sürgeti a szovjeteket a Lengyelország elleni támadásra, majd maga is a lengyel frontra repül a hadműveletet megszemlélni.

Tovább

1939. szeptember 2. szombat - Ultimátum a Német Birodalomnak

Nagy-Britannia és Franciaország 12 órás ultimátumot ad a Német Birodalomnak

 

Miközben a német haderő három irányból megállíthatatlanul tör előre Lengyelországban, Neville Chamberlain brit, és Édouard Daladier francia miniszterelnök ultimátumban szóltja fel Adolf Hitlert, hogy azonnali hatállyal fejezze be a Lengyelország elleni támadó hadműveletet és vonja vissza a német haderőt, ellenkező esetben Nagy-Britannia és Franciaország a Lengyelországgal kötött együttműködési megállapodás értelmében hadba fog lépni a Német Birodalommal. Minderre 12 órás határidőt szabnak, ami másnap reggel fog lejárni.

Fall_Weiss_1939_09_Pz_I_Ausf_A.jpgNémet Panzer I Ausf. A páncélosok egy lengyel településen

Hitler igyekszik elkerülni, hogy idő előtt hadba lépjen a két országgal, mert tart a kétfrontos háborútól, mivel hadereje nagy része a lengyel hadjáratban vesz részt, így a nyugati határon csak mérsékelt erők védik a Birodalmat, amik nem biztos, hogy meg tudnának állítani egy azonnali brit-francia támadást. Ebben az esetben valószínűleg nem maradna más lehetősége, mint a visszavonulás Lengyelországból, de legalábbis jelentős erőket kellene átcsoportosítania, amivel a lengyel hadjárat sikerét veszélyeztetné.

Tovább

1939. szeptember 1. péntek - Háború!

A Német Birodalom megtámadja Lengyelországot

 

Hajnali 4.40-kor a német Sturzkampfgeschwader 76 (76. Zuhanóbombázó Ezred) 29 db Junkers Ju 87 B típusú zuhanóbombázója megkezdi a lengyel Wieluń városának bombázását.

bundesarchiv_bild_183_1987_1210_502.jpgJunkers Ju 87 B Stuka zuhanóbombázók Lengyelország felett

Öt perccel később a Danzig kikötőjében horgonyozó régi német csatahajó, a Schleswig-Holstein tüzet nyit a Westerplattén található lengyel katonai raktárra (Wojskowa Składnica Tranzytowa, WST).

Schleswig-Holstein_1939_Danzig_04.jpgA Schleswig-Holstein csatahajó a lengyel katonai raktárat lövi Danzigban

Ezek a német hadsereg, a Wehrmacht első támadó hadműveletei a Lengyelország ellen indított háborúban, amelynek indokául a német hírszerző- és titkosszolgálatok, az SS, az SD és az Abwehr által, határmenti német helyőrségek és létesítmények ellen végrehajtott 21 megtévesztő, ál-lengyel akciók szolgálnak. A Himmler Hadművelet keretében német ügynökök indítanak támadást többek között a gleiwitzi és neuberstischi rádióállomások, a jablunkai és rosenbergi vasútállomások, a hochlindeni vámhivatal és a pitscheni erdészállomás ellen. Minden esetben lengyel egyenruhába öltöztetett, már korábban megölt, jellemzően koncentrációs tábori foglyok holttesteit hagyják hátra, hogy ezzel a lengyelekre tereljék a gyanút. Az első támadásokra még augusztus 26-án kerül sor, míg az utolsókra augusztus 31-én este.

Tovább

1939. augusztus 31. csütörtök - A vihar előtti csend

A német haderő megkapja a hivatalos parancsot Lengyelország megtámadására

 

Az utolsó órák

 

Adolf Hitler még felajánlja Nagy-Britanniának, hogy nem indít háborút a közeljövőben Lengyelország ellen, amennyiben az hajlandó átadni Danzig Szabad Városát és a lengyel folyosó egyes részeit a Német Birodalomnak. A brit nagykövet, Nevile Henderson válaszul közli, hogy Nagy-Britannia szeretné a békét megőrizni, de nem kötelezheti Lengyelországot a feltételek elfogadására. Ezzel egy időben azért még megpróbálja meggyőzni a lengyeleket, hogy küldjenek tárgyaló delegációt a német félhez.

Henderson és Birger Dahlerus svéd üzletember megpróbál közbenjárni Hermann Göring Birodalmi Marsallnál a béke érdekében, egy délutáni teázás keretében, annak berlini otthonában.

Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter titkos üzenetben közli Nagy-Britanniával és Franciaországgal, hogy amennyiben háború tör ki, az Olasz Királyság nem fog hadba lépni a Német Birodalom oldalán Lengyelország ellen.

Józef Lipski berlini lengyel nagykövet megpróbálja elküldeni Henderson brit nagykövet tárgylásokat sürgető üzenetét a lengyel kormánynak, de már nem jár sikerrel, mert ekkorra a németek már minden telefon és távíró vezetéket elvágtak Lengyelország és a Német Birodalom között. Nincs más csak csend, a vihar előtti csend.

A keleti német alakulatok ekkorra már megkapták a hivatalos támadási parancsot. A nyugaton állomásozóknak pedig szigorúan előírják, hogy kerüljenek el minden konfrontációt, provokációt a nyugati hatalmakkal.

 

A német támadó haderő

 

A Német Birodalom keleti határvonalán két hadseregcsoportban 6 hadsereg és azokon belül 58 hadosztály és számos dandár, valamint ezred, és két légiflotta sorakozik fel a Lengyelország elleni hadművelethez:

Tovább

1939. augusztus 14. hétfő - Hitler bejelenti a háború kezdő időpontját

Adolf Hitler bejelenti a Lengyelország elleni háború kezdő időpontját a katonai felsővezetésnek

 

Adolf Hitler a német hadsereg vezérkari tanácskozásán bejelenti, hogy augusztus végén hadba kíván lépni Lengyelország ellen, valamint hogy biztos benne, hogy Anglia és Franciaország nem fog tevékenyen beavatkozni az összetűzésbe, különösen akkor, ha Lengyelországot sikerül egy-két hét leforgása alatt legyőzni.

Kultur-Berlin_1936.jpgA német katonai és politikai elit egy opera előadáson

A háború megindítása már régóta eldöntött tény a náci felsővezetés körében és most már a döntés is megszületett annak időpontjáról. Ekkorra a haditervek már készen állnak, a haderő folyamatosan vonul fel a lengyel határ mentén. A szükséges politikai lépések nagy részét már megtették, legfőképp megkötötték az Olasz Királysággal az Acélpaktumot. Hitler tudja, hogy az Egyesült Államok nem fog beavatkozni egy újabb európai háborúba, így már csak egy feladata maradt a kijelölt időpontig, mégpedig megállapodást kötni a Szovjetunióval. Ennek érdekében folyamatosan zajlanak a titkos diplomáciai háttértárgyalások a két ország között, de leginkább már csak a megállapodás aláírásának részleteiről.

Tovább