A második világháború akkor és most


"Csak a holtak látják a háború végét" II.

2015. március 23.

Emlékül az 1939-1940-es szovjet-finn téli háborúban elesetteknek

 

Emlékül az elesetteknek és emlékeztetőül az élőknek, hogy a háború nem dicsőség, a harc nem hősiesség. Halált hoznak, fájdalmat, nyomort és pusztulást.

teli_haboru_045.jpgFinn katona egy átlőtt szovjet rohamsisakkal (kép forrása: SA-Kuva)

Figyelem! A bejegyzésben megjelenő egyes képek felkavaróak lehetnek!

18.png

Tovább

A szovjet-finn téli háború eseményei 1940. februárjában és a márciusi moszkvai békekötés

Az ádáz és kimerítő februári harcok után a márciusi moszkvai békekötéssel véget ér a téli háború

 

Az 1939. decemberi és 1940. januári előzmények

1939. decemberében Sztálin és a szovjet vezérkar várakozásai ellenére a Vörös Hadsereg nem volt képes néhány hét alatt szétverni a finn hadsereget és elfoglalni Finnországot, sőt a makacsul védekező finnek gyorsan megállítják a szovjet előretörést és jelentős veszteséget okoznak nekik. A sikertelenség miatt Sztálin 1939. december 28-án leállítja a támadó hadműveleteket amíg megoldást nem találnak a kialakult helyzet megoldására. A szovjet csapatok beássák magukat, az elszakadt, bekerített és magukra maradt egységeket pedig a finnek számolják fel egymás után. Sztálin meneszti a hadművelet kidolgozóját és irányítóját Kloment Vorosilov marsall hadügyi népbiztost és a helyére Szemjon Tyimosenko marsallt nevezi ki, aki már a háború előtt sem értett egyet Vorosilov stratégiájával és nagyobb mértékű hadianyag koncentrációt, erősebb tüzérségi előkészítést és a front szűk szakaszain a Vörös Hadsereg legerősebb alakulataival végrehajtott áttörést javasolt.

teli_haboru_008.jpgSzovjet katonák zsákmányolt finn lobogóval

Tyimosenko a négy finnországi front közül a karéliai-földszorosit jelöli ki mint elsődlegest, ahol az áttörést meg kell valósítani a Mannerheim védelmi vonalon keresztül. 1940. januárját ennek a nagyszabású támadásnak az előkészítésével tölti. A Vörös Hadsereg egységeit átszervezi, az eddig itt harcoló 7. Hadsereg mellett felállítja a 13. Hadsereget is, aminek a hadműveleti területe a földszoros keleti oldalán a Taipale és a Munasuo-mocsár közötti 16 kilométeres frontszakasz lesz. A 7. Hadsereg hadműveleti szakasza a továbbiakban a nyugati szakaszon Summa térségében lesz. A hadosztályokat pihenteti és feltölti, hatalmas mennyiségű fegyverzetet és hadianyagot kapnak utánpótlásként. Egy hónap alatt a korább a földszoroson harcoló 10 hadosztály mellé további 16 érkezik, valamint hét harckocsi dandár, amik összlétszáma így január végére eléri a 600.000 főt, amivel szemben nyolc finn hadosztály 150.000 katonája áll védelemben.

Tovább

A szovjet légierő a szovjet-finn téli háborúban

Harcirepülők vörös csillaggal a finn égen

 

A szovjet légierő a téli háború idején

 

Az 1939-1940-es szovjet-finn téli háborúban harcoló finn légierő (vadászgépek, bombázók, felderítők és szállítógépek) bemutatása után most következzen a velük szemben álló szovjet légierő és harci repülőgépeik bemutatása.

i-16_002.jpgSzovjet Polikarpov I-16 vadászgép sítalpakon a téli háborúban

1939. november 30-án a Vörös Hadsereg 900 szovjet harci repülőgép támogatásával indítja meg támadását Finnország ellen. A téli háború során a bevetett repülőgépek száma fokozatosan növekszik és a teljes időszak alatt több mint 2.500 kerül bevetésre, amikkel folyamatosan fenntartják a légi fölényt a sokkal kisebb finn légierővel szemben. A szovjet bombázók támadják a finn városokat, a katonai és infrastrukturális létesítményeket, valamint közvetlen támogatást is nyújtanak a szárazföldi csapatoknak. A finn települések, az infrastruktúra hálózat és a haderő, jellegéből adódóan viszont nem jelent jó célpontot stratégiai bombázásokhoz. Nagy városok alig vannak, nincsenek nagy kiterjedésű ipari létesítmények és a Ladoga-Karélia térséget leszámítva összefüggő katonai erő sincs, mert a többi fronton elsősorban a gerilla harcmodort alkalmazzák.

sb_001.jpgSzovjet Tupoljev SB bombázót készítenek elő bevetésre a téli háború során

Helsinkit már a háború első napján bombázzák, majd utána még hét alkalommal, összesen 350 db bombát ledobva a fővárosra, ami megöl 97 és megsebesít 260 embert, valamint 55 épületet megsemmisít. A háború végéig összesen 516 civil célpontot támadnak 2.075 bevetés során, amiben összesen 957 polgári lakos veszti életét.

Tovább

A szovjet-finn téli háború eseményei 1940. januárjában

A decemberi fiaskó után a szovjet haderő erőt gyűjt a finnek elleni újabb támadáshoz

 

1939. decemberében Sztálin és a szovjet hadvezetés előzetes várakozásával ellentétben a Vörös Hadseregnek nem sikerült néhány hét alatt megsemmisítenie a finn hadsereget és elfoglalnia Finnországot. A finnek sokkal kitartóbban és makacsabban védekeznek, valamint a terepviszonyok és az időjárási körülmények is rosszabbak mint ahogy azt Sztálin és Kliment Vorosilov marsall várta. A négy frontszakasz egyikén se tudnak jelentős előrenyomulást elérni, a finnek, a terepviszonyok és az időjárás mindenhol feltartóztatják őket. A szovjet támadás kifullad és Sztálin 1939. december 28-án leállítja a támadó hadműveleteket, amíg a szovjet hadvezetés ki nem dolgoz egy új haditervet a finnek legyőzésére.

teli_haboru_031_1939_12_30_zsakmanyolt_1.jpgFinn katonák egy harcképtelenné tett szovjet harckocsival (forrás: SA-Kuva)

Első lépésként Sztálin Kliment Vorosilov marsallt, hadügyi népbiztost leváltja a finnországi hadműveletek parancsnoki tisztségéből és helyére Szemjon Tyimosenko marsallt nevezi ki, aki már a háború előtt sem értett egyet Vorosilov stratégiájával és nagyobb mértékű hadianyag koncentrációt, erősebb tüzérségi előkészítést és a front szűk szakaszain a Vörös Hadsereg legerősebb alakulataival végrehajtott áttörést javasolt. Most lehetőséget kap, hogy a gyakorlatban is bebizonyíthassa elképzelése helyességét.

Tovább

A szovjet-finn téli háború első heteinek történései

Az elszánt finnek és a fagyos tél is belemar a szovjet medvébe

 

Sztálin és Kliment Vorosilov hadügyi népbiztos úgy tervezte, hogy az 1939. november 30-án, Finnország megszállására indított hadművelet néhány hét alatt lezajlik, és ezalatt a Vörös Hadseregnek sikerül áttörnie a finn védelmet, felszámolnia a hadsereget és elfoglalnia az országot. A hadművelet első hetei azonban nem igazolják elvárásaikat. A finnek nem várt hevességgel védekeznek és sem a terep, sem az időjárás nem alkalmas a tervezett "szovjet blitzkrieg" végrehajtására.

teli_haboru_030_1939_12_01_zsakmanyolt_t-28.jpgFinn katonák 1939. december 1-én harcképtelenné tett szovjet T-28 harckocsival (forrás: SA-kuva)

A négy frontszakaszon az alábbi események történnek az első hetekben, délről északra haladva.

teli_haboru_003_szovjet_tamadasi_terv.pngA négy támadó szovjet hadsereg (forrás: wikipedia)

 

Harcok a Mannerheim-vonal keleti szakaszán

 

A Karéliai-földszoroson a finn védelmi stratégia az, hogy a szovjet-finn határ és a kiépített Mannerheim védelmi vonal közötti 30-75 kilométeres sávban 21.000, 4 harccsoportba (U, M, L, R) osztott katona halogató harcot folytatva, a lehető legnagyobb veszteséget okozva az ellenségnek vonuljon vissza a Mannerheim-vonalba, ahol több mint 100.000 finn katona áll védelemben, hogy ott állítsák meg a Vörös Hadsereget. A 4 harccsoport sikeresen hajtja végre feladatát. A legelső szovjet csapatok csak egy hét után, 1939. december 6-án érik el a védelmi vonalnak a határhoz legközelebbi szakaszát a vonal keleti végében a Taipale folyónál.

teli_haboru_017_karelia_1939_12.pngA Mannerheim védelmi vonal (vastag fekete) a Keréliai-földszoroson, valamint a szemben álló erők 1939. decemberében (forrás: wikipedia)

Magának a vonalnak a keleti szakasza a Suvanto-tó vonalát követi, ami a Taipale folyón keresztül folyik a Ladoga-tóba. A 40 kilométer hosszú és 1-2 kilométer széles tavon a szovjetek nem tudnak átkelni, így a keskenyebb folyónál próbálkoznak, itt azonban kemény ellenállásba ütköznek. A finnek jól beásták magukat, a tüzérségük pedig már alaposan belőtte a területet.

teli_haboru_009_finn_geppuska_1.jpgFinn géppuskaállás

A szovjetek kezdetben mindössze egy hadosztállyal indítanak támadásokat, amit mindig heves tüzérségi előkészítés előz meg. A rohamok mindig azonosak és ugyanúgy végződnek, a frontális rohamot megállítja és visszavonulásra kényszeríti a beásott finn gyalogság és tüzérség. A csatateret ezután mindig több száz szovjet katona holtteste és kilőtt harckocsik tucatjai borítják. Egy hétig próbálkoznak így a szovjetek, de nem járnak sikerrel ezért további tüzérséget, harckocsikat és a 10. Lövész Hadosztályt vezényelik oda az első, megtépázott hadosztály megerősítésére. Az erő növelése ellenére így sem járnak sikerrel, ezért december végén még egy hadosztályt vezényelnek oda, de ez sem hozza meg a kívánt áttörést. Egészen 1939. december 28-ig próbálkoznak így, amikor Sztálin minden frontszakaszon leállítja a támadásokat, amíg a szovjet hadvezetés ki nem dolgoz egy új haditervet a finn védelem áttörésére.

Tovább