A második világháború akkor és most


A lengyelországi háború egy amerikai szemével

2014. október 02.

Julien Bryan fényképei és filmfelvételei 1939-ből

 

Julien Bryan amerikai dokumentarista fényképész és filmes 1939. szeptember 7-én érkezett Varsóba, akkor, amikor minden külföldi igyekezett mielőbb elhagyni a már folyamatosan bombázott és nemsokára ostrom alá kerülő fővárost. Bryan világutazó dokumentaristaként dolgozott, az 1930-as években járt a Szovjetunióban, Kínában, Grúziában, a Kaukázus hegyeiben, Svájcban és Hollandiában. 1937-ben a Német Birodalomban is fényképezett és forgatott, ahol megörökítette a náci pártnapokat és a zsidóüldözést is. Felvételeivel mindig az embert igyekezett bemutatni.

Julien_Bryan_1939_Varso_030.jpgBryan egy bombatámadásban megsebesült lengyel férfival beszélget Varsóban

Varsóba egy Leica fényképezőgéppel és egy Bell&Howell kamerával, valamint a hozzá való 6.000 láb (1,8 kilométer) filmszalaggal érkezett és az elkövetkezendő két hétben, mint az egyetlen külföldi tudósító működött a városban. Munkájához, hogy dokumentálja az eseményeket, Stefan Starzynski polgármestertől kapott autót és kísérőt, szállást pedig a nagyrészt kiürült Amerikai Nagykövetségen. Két hét alatt több száz fényképet készített és 5.000 láb filmet forgatott le az ostromlott városban élő emberekről.

Julien_Bryan_1939_Varso_021.jpgFilmezés a lengyel főváros egyik barikádjáról

A lengyel fővárost 1939. szeptember 21-én vonaton hagyta el, amikor a németek tűzszünet keretében biztosították a semleges nemzetek polgárainak a szabad elvonulást a kelet-poroszországi Königsberg felé. Innen Norvégián és Svédországon keresztül jutott vissza New Yorkba. Képeiből még az ősz folyamán a Life és a Look magazinok közöltek sorozatokat. Filmfelvételeiből elkészítette a "Siege" (Ostrom) című rövidfilmet, amit 1940-ben az Amerikai Filmakadémia Oscar-díjra is jelölt a legjobb rövidfilm kategóriában.

Tovább

1939. szeptember 27. szerda - Varsó kapitulál

Varsó közel három heti német ostrom után megadja magát

 

Tadeusz Kutrzeba Altábornagy, a Varsót védő lengyel katonai erők parancsnokhelyettese délben aláírja a tűzszüneti megállapodást Johannes Blaskowitz Tábornokkal, az ostromló német katonai erők parancsnokával, majd a nap során hivatalosan is leteszik a fegyvert.

Varso_1939_09_30_003.jpgLengyel rohamsisakok halma a fegyverletétel után

Varsó már a háború első napjától kezdődően folyamatosan támadás alatt áll. A német légierő a Luftwaffe állandóan bombázza, a szárazföldi egységek pedig napok alatt elérik külső kerületeit. A főváros védelme kezdetben meglehetősen gyenge, mivel helyőrségét, a rendőri és tűzoltó alakulatokat mind a határ mellé vezényelték el, valamint a fiatal férfiakat felszólították, hogy szintén hagyják el Varsót és csatlakozzanak a harcolókhoz. Mindössze négy zászlóaljnyi gyalogság és egy tüzérüteg marad. Légvédelmét géppuskák, 86 db légvédelmi löveg és 54 db vadászgép próbálja biztosítani.

Defenders_of_Warsaw_(1939).jpgLengyel légvédelmi géppuskás egység Varsóban

Szeptember 3-án, mikor a német 4. Panzer-Division (4. Páncélos Hadosztály) közvetlenül Varsó felé próbál áttörni a Łódź Hadsereg védelmén keresztül, a lengyel főparancsnok, Edward Rydz-Smigly megbízza Walerian Czuma Altábornagyot a főváros védelmével. Czumának emellett a fővárosban eluralkodó fejetlenségen és pánikon is úrrá kell lennie. A főváros civil vezetőivel közösen megkezdi a polgárőrség felállítását, akiknek a frontra küldött rendőröket és tűzoltókat kell helyettesíteniük, a városi hivatalnokokat behívják dolgozni, és a lakosokat arra kérik, hogy segítsenek barikádokat és harckocsiakadályokat építeni.

Tovább