A második világháború akkor és most


1939. szeptember 28. csütörtök - A német-szovjet barátsági egyezmény

2014. szeptember 28.

A Német Birodalom és a Szovjetunió barátsági egyezményt köt

 

A Német birodalom és a Szovjetunió az augusztus 23-án megkötött megnemtámadási szerződés után most barátsági egyezményt is köt egymással, amit német részről Joachim von Ribbentrop külügyminiszter, szovjet részről pedig Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos ír alá.

Bundesarchiv_Bild_183-S52480,_Dtsch.-Sowjet._Grenz-_u._Freundschaftsvertrag.jpgVon Ribbentrop aláírja az egyezményt, a háttérben Molotov és Sztálin

A két ország barátságát kifejező nyilatkozaton túl ez az egyezmény is számos titkos záradékot tartalmaz. Ezek értelmében:

Tovább

1939. szeptember 5. kedd - A németek átkelnek a Visztulán

Megállíthatatlanul tör előre a német hadsereg

 

A Wehrmacht új stratégiájának köszönhetően, ami a légierő taktikai bombázóinak, a gyorsan mozgó motorizált egységeknek és a tüzérségnek a szoros együttműködésére épül, megállíthatatlanul tör előre és számol fel minden ellenállást Lengyelországban. A stratégia alapja, hogy a gépesített és páncélos egységek a front kis szakaszain a tüzérség és a légierő támogatásával áttörik a védelmet és betörnek a hátországba, majd áttörik a másodlagos védelmi vonalakat is, míg a hadtáp és parancsnoki állásokig el nem jutnak. Ekkor visszafordulva egyesülnek a más szakaszokon betört ékekkel, ezzel bekerítve a közrefogott ellenséget, amit a lassan mozgó csapatrészek számolnak majd fel.

lengyel_1939_09_7TP.jpgNémet tiszt pózol egy kilőtt lengyel 7TP könnyű harckocsi mellett

Szeptember 3-án, északon a német 3. Hadsereg már megközelítette a Narew folyót, a német 4. Hadsereg pedig már elérte a Visztulát 10 kilométerre a német határtól, és most meg is kezdik az átkelést rajta. A fő csapásirányon támadó legerősebb 10. hadsereg bal szárnya Łódźt, a jobb pedig Kielcet éri el. 

Tovább

1939. augusztus 23. szerda - Német-szovjet megnemtámadási szerződés

A Német Birodalom és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést köt

 

Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter Moszkvába érkezik egy külügyi delegáció élén, hogy az elmúlt hetek titkos diplomáciai erőfeszítései eredményeként megnemtámadási szerződést írjon alá a Német Birodalom nevében a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével. Az egész nap elhúzódó tárgylások második szakaszában, csak késő éjszaka kerül aláírásra az egyezmény, amit a Szovjetunió részéről Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos lát el kézjegyével.

Molotov-Ribbentrop_03.jpgRibbentrop aláírja a szerződést, a háttérben Molotov és Sztálin

A szerződés egy nyilvános, a két ország közötti megnemtámadási és együttműködési egyezményt, valamint egy titkos részt, az érdekszféra-elhatárolódási záradékot tartalmazza.

A megnemtámadási és együttműködési egyezmény értelmében a két ország:

  • tartózkodik az egymás ellen irányuló minden erőszakos tevékenységtől, valamint minden támadó cselekménytől akár önállóan, akár más hatalmakkal együtt,
  • tartózkodik attól, hogy olyan katonai szövetséghez csatlakozzon, illetve olyat támogasson amelyik a másik ország ellen háborús cselekedeteket hajt végre.

A célok megvalósulása érdekében a felek kikötik, hogy folyamatos kapcsolatot tartanak fent, illetve, hogy az egymással szemben felmerülő problémákat, illetve vitás kérdéseket párbeszéd, vagy békéltetőbizottság útján tisztázzák.

Tovább

1939. május 31. szerda

Molotov elhatárolódik a német agressziótól, de fontosnak tartja a kereskedelmi kapcsolatot

 

CCCP_01.pngVjacseszlav Molotov, szovjet külügyi népbiztos megtartja első beszédét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa előtt.

Beszédében kiemeli annak fontosságát, hogy a Szovjetuniónak garantálnia kell a vele szomszédos kelet-európai országok határainak sérthetetlenségét, és ezzel szembehelyezkedjen az egyre agresszívabb német törekvésekkel. De ugyanakkor szintén fontosnak tartja a barátsági viszony fenntartását a Német Birodalommal és az Olasz Királysággal, a Szovjetunió érdekét szolgáló kereskedelmi egyezmények megkötése miatt.

1939. május 27. szombat - A USS Arizona, a zászlóshajó

A USS Arizona csatahajó továbbra is zászlóshajó marad

 

Az amerikai 1. Csatahajó Hadosztály újonnan kinevezett parancsnoka, Rear Admiral Russell Wilson (Ellentengernagy) is a nagy múltú USS Arizona csatahajót választja zászlóshajójává. Willson Rear Admiral Chester W. Nimitzet követi a parancsnoki poszton, aki az amerikai haditengerészet Navigációs Irodájának (Bureau of Navigation) vezetését veszi át.

USS_Arizona_1930s.jpg

 

A csatahajó vízrebocsátása és felépítése

 

A USS Arizona (BB-39) csatahajó a második és egyben utolsó egysége a Pennsylvania osztályú "szuper dreadnought" csatahajóknak. Nevét az Amerikai Egyesült Államokhoz 1912. február 14-én 48. államként csatlakozott Arizona államról kapta. Testvérhajója az osztálynévadó Pennsylvania csatahajó.

A hajó gerincét 1914. március 16-án fektették le. Az eseményen részt vett az akkor még haditengerészeti helyettes-államtitkár Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok későbbi 32. elnöke is. Az építést rekordidő alatt fejezték be, mindössze 15 hónap alatt. Az 1915. június 19-i vízrebocsátásán 75.000 ember vett részt, köztük Arizona állam kormányzója,George W. P. Hunt, New York város polgármestere, John Purroy Mitchel, valamint számos magas rangú katonai tisztviselő. A keresztelését Esther Ross végezte, egy nagy múltú arizonai család sarja. Szintén a helyszínen volt még 6 db, a közelmúltban hadrendbe állt csatahajó, a USS Florida, a USS Utah, a USS Wyoming, a USS Arkansas, a USS New York és a USS Texas is.

USS_Arizona_New_York_City_Crisco_1916.jpg

Felszerelését a Brooklyn Navy Yardban végezték, ami után 1916 október 17-én, John D. McDonald parancsoksága alatt állt az amerikai haditengerészet hadrendjébe.

Tovább