A Német Birodalom és a Szovjetunió barátsági egyezményt köt

A Német birodalom és a Szovjetunió az augusztus 23-án megkötött megnemtámadási szerződés után most barátsági egyezményt is köt egymással, amit német részről Joachim von Ribbentrop külügyminiszter, szovjet részről pedig Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos ír alá.

Von Ribbentrop aláírja az egyezményt, a háttérben Molotov és Sztálin

A két ország barátságát kifejező nyilatkozaton túl ez az egyezmény is számos titkos záradékot tartalmaz. Ezek értelmében:

A Német Birodalom és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést köt

Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter Moszkvába érkezik egy külügyi delegáció élén, hogy az elmúlt hetek titkos diplomáciai erőfeszítései eredményeként megnemtámadási szerződést írjon alá a Német Birodalom nevében a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével. Az egész nap elhúzódó tárgylások második szakaszában, csak késő éjszaka kerül aláírásra az egyezmény, amit a Szovjetunió részéről Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos lát el kézjegyével.

Ribbentrop aláírja a szerződést, a háttérben Molotov és Sztálin

A szerződés egy nyilvános, a két ország közötti megnemtámadási és együttműködési egyezményt, valamint egy titkos részt, az érdekszféra-elhatárolódási záradékot tartalmazza.

A megnemtámadási és együttműködési egyezmény értelmében a két ország:

• tartózkodik az egymás ellen irányuló minden erőszakos tevékenységtől, valamint minden támadó cselekménytől akár önállóan, akár más hatalmakkal együtt,
• tartózkodik attól, hogy olyan katonai szövetséghez csatlakozzon, illetve olyat támogasson amelyik a másik ország ellen háborús cselekedeteket hajt végre.

A célok megvalósulása érdekében a felek kikötik, hogy folyamatos kapcsolatot tartanak fent, illetve, hogy az egymással szemben felmerülő problémákat, illetve vitás kérdéseket párbeszéd, vagy békéltetőbizottság útján tisztázzák.

A Német Birodalom megnemtámadási szerződést köt

A Német Birodalom megnemtámadási egyezményt köt Lettországgal és Észtországgal. A szerződést német részről Joachim von Ribbentrop, lett részről Vilhelms Munters valamint észt részről Karl Selter külügyminiszterek írják alá Berlinben.